„Környezetkímélőbb és intelligensebb közlekedés” - Brüsszel (Régiók Bizottsága), 2009. október 13.

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék önkormányzatai érdekeltek a térségükön “végigvonuló” európai közlekedési folyosó fejlesztésében: az M86 és M9 jelű gyorsforgalmi utak mielőbbi kiépítésében, uniós források igénybevételével - jelentette ki Firtl Mátyás Brüsszelben, ahol a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke, a Parlament Európai ügyek bizottságának alelnöke a Régiók Bizottsága közlekedéspolitikai szakmai tanácskozásán tartott előadást.

A konferencia programja

A tanácskozás résztvevői között jelen voltak az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az Energia és Közlekedési Főigazgatóság, az Európai Bizottság, és a partner országok képviselői.

A Magyar tevékenységek a közlekedési folyosó fejlesztésében, az észak-déli tengelyen témában tartott előadásában Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, a Nyugat-dunántúli régió bemutatását követően, arról szólt, hogy a Baltikum országait az Adriai-tenger menti országokkal összekötő észak-déli közlekedési korridor ősidők óta létezik, ugyanis itt húzódott a Római Birodalom Borostyánkő útja, amely a középkorban is intenzív közlekedési tengely volt, és amelynek nyomvonalát követik napjainkban azok a kamion-oszlopok, amelyek az Alpok magas hegyeit keletről elkerülve a mi útjainkat használják.

Ez a tranzit forgalom a Magyarország 3 nyugati megyéjén átvezető 86-os magyar főutat használja, amely 1971 óta része az E65 számú európai főútnak is.

Firtl Mátyás előadásában emlékezetetett arra, hogy az össz-európai közlekedési hálózatot 1997-ben Helsinkiben határozták meg, és hogy Magyarország területén több „Helsinki folyosó” is áthalad, amelyek közül 3 érinti a Nyugat-dunántúli régiót (a IV., V. és VII. számú) és azon belül 2 pedig, Győr-Moson-Sopron megyét (a IV. és VII. számú korridor).

Firtl Mátyás rámutatott: rendkívül nagy – és egyre növekvő – forgalom zajlik a Balti-tenger melléki államok és az Adriai-tenger melléki államok között. Hangsúlyozta: már az 1990-es járműforgalom nagysága is indokolta volna ennek az útkapcsolatnak fejlesztését, de hazánkban ezek a munkák azóta sem valósultak meg, annak ellenére, hogy időközben forgalomnövelő beruházások történtek a korridor mellett.

 

 

Firtl Mátyás emlékeztetett arra is, hogy Győr-Moson-Sopron megye Közgyűlése 2000 márciusban már kezdeményezte, hogy a Mosonmagyaróvár-Nagykanizsa szakasz is kerüljön be a számozott Helsinki korridorok hálózatába. Az ezzel kapcsolatos, 2000-ből származó dokumentumot fel is mutatta, azzal a javaslattal, hogy a közlekedésdiplomácia érje el az V/A folyosó meghosszabbítását az V. folyosóig, Pozsonytól Nagykanizsáig.

A kezdeményezéshez csatlakozó Vas és Zala megye, majd a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001-ben kidolgozta, majd elfogadta „Az észak-déli gazdasági és közlekedési tengely programja” című projektet.

Firtl Mátyás előadásában részletesen bemutatta azt a a hihetetlenül drasztikus forgalomnövekedéssel járó változást, amelyet Magyarország nyugati megyéi számára a 2004 májusi EU-csatlakozás, majd schengeni határok 2007 decemberében történt „lebontása“ hozott. Ugyanis a Baltikum és az Adria között ingázó kamionok vezetői a legoptimálisabb útvonalként használják, immár akadálytalanul (határellenőrzés és vámoltatás nélkül) az egyszerűbbnek és olcsóbbnak számító Nyugat-Dunántúl útjait az Alpok hegyei helyett.

Az E65 jelű út magyarországi szakasza (a 86-os főút) hazánk EU-csatlakozásával egyidejűleg – amint azt a csatlakozási szerződés rögzítette – TEN-T útvonal lett – mondta el Firtl Mátyás előadásában, aki rámutatott arra is, hogy elmaradt azonban annak a korszerűtlen, minden tekintetben alkalmatlan útnak a „kiváltása“ a tervezett M86-M9 jelű gyorsforgalmi úttal.

 

 Több számadattal illusztrálta az előadó azt is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a 86-os főúton a 2003 előtt is nagyon magas kamionforgalom négyszeresére nőtt. A Nyugat-Dunántúl a 2004 évi EU csatlakozást követően Magyarország közúti tranzitforgalommal legterheltebb területe lett.

- Sajnálatos, hogy a térségünkön naponta áthaladó sok-ezer kamion – autópályák hiányában – kénytelen korszerűtlen, kétsávos 86-os úton közlekedni, városainkon és falvainkon átdübörögve, a mérhetetlen zajjal, rezgéssel és károsanyag-kibocsátással tönkreteszik polgáraink egészségét és környezetét – mutatott rá Firtl Mátyás, aki külön kiemelte Csorna helyzetét.

Firtl Mátyás előadásában egyben kifejezésre juttatta, hogy örömmel csatlakoztunk tehát a CETC kezdeményezéshez, amely 6 ország – Svédország, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország – régióinak összefogásával küzd a Közép-Európai Közlekedési Folyosó fejlesztéséért. Az új elnevezéssel „CETC Route65” egyes szakaszai már autópályaként működnek, de több szakaszán (így hazánkban Mosonmagyaróvár és Nagykanizsa között) csak kétsávos, települések áthaladó főúton zajlik forgalom.

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék önkormányzatai tehát érdekeltek a térségükön “végigvonuló” európai közlekedési folyosó fejlesztésében: az M86 és M9 jelű gyorsforgalmi utak mielőbbi kiépítésében, uniós források igénybevételével.

 

 

A „TEN-T” hálózat 2010-ben esedékes szakpolitikai felülvizsgálatáról is szót ejtett Firtl Mátyás előadásában. Győr-Moson-Sopron megye 2009 tavaszán véleményezte a dokumentumot, és kezdeményezte, hogy a TEN-T vonalak felülvizsgálatáról szóló „Zöld Könyv” rögzítsen több helyzetértékelő megállapítást, valamint fejlesztési irányt emlékeztetett a politikus előadásában.

Sajnálatos ténynek nevezte, hogy az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamok a nyugati országoknál lényegesen szerényebb közlekedési infrastruktúrával rendelkeznek, amin változtatni kell.

Azt javasolta, hogy az Európai Unió – az esélyegyenlőség biztosítása és a területi kohézió biztosítása érdekében – támogassa kiemelten a keleti tagállamok elérhetőségének javítását.

Tény, hogy a „CETC RoutE65” egyébként is túlterhelt útvonalán különösen magas és egyre növekszik a nemzetközi kamionforgalom aránya. A hat országot összekötő „CETC RoutE65” útvonal egyes szakaszai csupán kétsávos, településeken áthaladó főutak.

A „CETC RoutE65” mindezen - környezetvédelmi és biztonsági szempontból kritikus, továbbá - életminőségi szempontból elfogadhatatlan szakaszait indokolt mielőbb – uniós támogatással megvalósítandó – gyorsforgalmi utak megépítésével kiváltani – hangoztatta előadásában Firtl Mátyás, a Brüsszelben tartott tanácskozáson.

firtl.sopron.hu

Kapcsolódó cikkek, oldalak:

A konferencia részletes programja

Régiók Bizottsága (Brüsszel) - Greener and smarter transport