datum+nevnap
| | |


Belvárosi képek
 
 
Turisztikai Portál Önkormányzati Portál E-Ügyintézési Portál Társulás

továbbküldés e-mailben | nyomtatás

Regénybe írt üzenet a mai kornak: a becsület, a tisztesség mindennél többet ér

Sopron Megyei Jogú Város és a Széchenyi István Városi Könyvtár közös szervezésében tartották a könyvtár olvasótermében Kurucz Gyula: Tükörben a halál című kötetének bemutatóját.

Részlet a regényből



Az eseményen dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere köszöntötte a szerzőt, kiemelve annak az értékrendnek a fontosságát, amelyet Kurucz Gyula eddigi életműve közvetít.

A könyvbemutatón az író beszélgetőtársa Balogh Judit, önkormányzati képviselő volt.

Kurucz Gyula, a neves kultúrdiplomata, akit 1999-ben nemzetközi kultúrdiplomáciai és irodalmi tevékenységéért a Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével tűntettek ki, 20 év után jelentkezett új regényével.

A Tükörben a halál című regényben a múlt rendszert is megélt olvasók saját történeteitek, élethelyzeteiket és –érzéseiket lelhetik fel, az elnyomó rendszernek azt az örökségét, amely a mai társadalom életérzésére, állapotára is rányomja bélyegét.

Kurucz Gyula új műve tulajdonképpen a 20. század magyar történéseinek könyve.

A tisztesség, a becsület, a mások feltétel nélküli szolgálata is megjelenik a regényben, mindazok az alapértékek, amelyeket az ezer évesnél régebbi Magyarország magának felépített. A családi nevelés, a közösségben kialakult pozitív erkölcsi reflexek együtt alakították ki azokat a szabályokat, amelyek egy közösség életét meghatározták, amelyek biztosították azt, hogy identitásában megmaradjon.

Az ember nem sodródhat a keletről érkező ideológiák, vagy a nyugatról támadó divatos trendek szerint, hiszen, ez az önazonosság feladásához vezet, a tulajdonképpeni megsemmisüléshez.

 

20091120kuruczgyula02.jpg

Kurucz Gyula úgy tartja: a Kádár-korszak alakította ki és fejlesztett ki szisztematikusan azt az erkölcsi züllést, ami az erkölcs és etika helyét igyekezett elfoglalni. Ez kizárta a hosszútávosságot, a történelmi perspektívában való gondolkodást és tervezést, elvette a jövő értékét. ,,A jövőt kicsi aljasságokban, megalkuvásokban töredezett szét” – fogalmazott az író.

 

20091120kuruczgyula04.jpg

Amikor pedig, a kompromisszumok erkölcsileg megmagyarázhatóvá válnak, akkor a hazugság, a csalás, a lopás is megmagyarázhatóvá válik, és felborul a tisztesség, a becsület, és a fedhetetlenség értékrendjének egyensúlya.

Kurucz Gyula a rendszerváltás körüli éveket is felidézte, amikor a magyar értelmiség szavának volt ereje, és kellő erkölcsi tartása ahhoz, hogy azzal amit ír, olyan üzeneteket közvetítsen – az akkor még olvasó magyar társadalomnak, – amelyekkel felépíthette azt a szellemi bázist, megalapozhatta azt a társadalmi közérzetet, amely a rendszerváltás megvalósításakor fontos szellemi hátteret jelentett a rendszerváltóknak.

20091120kuruczgyula03.jpg

Kurucz Gyula legújabb könyvével üzenetet küld a mai társadalomnak, abban a reményben, hogy üzenete eléri az embereket, azokat, akikre a magyarság számíthat abban, hogy az erkölcsi értékek alapján álló és működő társadalom újjáteremtésének munkáját nem szabad abbahagyni, és a megvalósulásába vetett hitet sem feladni.

Nem véletlen, hogy az író legújabb könyve a Kairosz Kiadónál és éppen napjainkban jelenhetett meg. Kairosz, a görög nyelvben az időnek azt a kritikus pillanatát jelenti, amikor a körülmények miatt az embernek történelmi döntést kell hoznia.

tukorbenahalalkonyv.jpg


*
KURUCZ Gyula (1944. május 21.), a hetvenes években ígéretesen indult író, szerkesztő, a későbbiekben sikeres kultúrdiplomata új, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében családi örökségét méri fel. A gyönyörű, de boldogtalan anyáét és a történelem által megnyomorított, újrakezdésre, építkezésre mindig kész apáét.
Mikor döbben rá az ember, ha akarja, ha nem: súlyos örökséget cipel?
Szülei halálos ágyánál mindenképpen. Ott ébred rá, hogy amíg az ő történetüket nem ismeri meg, addig önmagát sem ismeri.
A szerző kiválóan mutatja be, hogyan pusztult ki egy nagy família Magyarországon a 20. század elejétől a Tanácsköztársaság, a nácizmus és a kommunizmus sokféle változatán át a második világháború befejezését követő évekig. Egyértelműen bizonyítja, hogy hazánkban, az 1945 utáni években nemcsak a régi közösségformáló embereket hurcolták meg, de mindent megtettek annak érdekében, hogy gyerekeik se érvényesülhessenek. Amennyiben mégis, úgy csak iszonyú erőfeszítések árán - mint Dani, a regény főhőse. Más talán régen feladta volna, de benne ott munkálnak hajlíthatatlan kálvinista őseinek génjei, ott sorakoznak előtte a követendő példák.
Fordulatokban bővelkedő, sodró erejű történettel ajándékozza meg olvasóit a regény írója. Szülősirató és nemzedéki vallomást olvashatunk. A regény lapjain nagy formátumú és kisszerű figurák vonulnak fel, akik erőt adtak vagy pokollá tették a mindennapokat.
A mű egyszerre kegyetlen és felemelő. Sokfelé ágazó elemzés arról, hogyan és miként jutottunk i d á i g – s hogy ebbe soha nem nyugodhatunk bele.(Osztovits Ágnes)

 

B. Tóth Éva

 

2009. november 21. / Kultúra