Belvárosi képek
 |
|
 
|
 
|
|
|
|
Nem a megszokott mai kényelmes lovasvilágba kalauzolta el a nézőt a Kurszán Kende lovascsapat, hanem egy szilaj, érzésekkel teli, akarattal, szándékkal és bátorsággal felvértezett világba. Arra kérték a Scarbantia amfiteátrum népes nézőseregét, hogy bátorítsák a lovasokat, akik egy rövidke időre pusztai harcosokká váltak, olyanokká, akik szívében ott lélegzik a kentaur.
A lovasok lendülete és harci kedve a lovak szilajsága uralta a látványos, honfoglalás kori harci lovasbemutatót, amelyet 9 lóval és korhű viseletben tartott a Kurszán Kende lovascsapat.
Czanik Csaba Árpád, Sipos Anikó, dr. Sipos Gábor, Szigeti Kata, Kovács Balázs, Jakab László, Gödölle Balázs, Kónya Imre, Galambos Ferenc, Szabó László tudása egyenként és együtt csapatként is elkápráztatta a közönséget együtt Csillag, Temir, Kármen, Krek, Helén, Sirokkó, Simi, Terrakotta/Tini, Delma lovakkal.
Erő, vitézség, lovaglásban ügyesség
A rendezvényt Firtl Mátyás országgyűlési képviselő és Szabó Károly, Harka polgármestere nyitotta meg.
,, Az erő és vitézség, a honszeretet és a törvényes fejedelem iránti hűség, a szabadságszeretet és a jogtisztelet, az önmagába és a jövőjébe vetett bizalom, a magyar nemzetnek ma is kiemelkedő, fényes tulajdonsága” – idézte Rónai Horváth Jenő 1907-ből származó sorait Firtl Mátyás.
Egyébiránt ezer év előtti őseink (…) hadjárataiknál, csatáiknál a katonai szervezésnek, valamint az eszélyes, ügyes vezetésnek, a felszerelésnek, a felfegyverzésnek, végre pedig a lovaglásban és fegyverkezelésben való kiváló ügyességüknek is nagy szerepe volt” - írja az Árpád és az Árpádok nyomán című reprezentatív könyv, amely a fejedelem halála ezredik évfordulóján jelent meg.
- - Mindez 2008-ban is tanulságos lehet, abban, ahogyan felidézi az eleink lovaglásban való ügyességét. 2008-ban is időszerűek mindazok a tulajdonságok, erények, amelyeket mindig is a jó lovasokkal társítottak.
- A látványnál, az élményeknél többet is ad a mai bemutató: a múlt ismeretét; és, amit én még fontosabbnak tartok: a múltunk ismeretének igényét. Múltunk megismerésének igénye vezethet önbecsülésünkhöz.
- Van mit tanulnunk őseink életstílusából, gondolkodásmódjából, bátorságából, erényeiből, vagy akár hibáiból is – tette hozzá Sopron országgyűlési képviselője.
Informatív, látványos és a lovasok bátorságát és edzettségét bizonyító bemutatók
A bemutató a lovasok bevonulásával kezdődött, majd zászlós felvonulással folytatódott: a vezéri lófarkas lándzsa vezette a sort, aztán kék mezőben a rakamazi turul, kék mezőben a szkíta sólyom és a Kurszán Kende lovasíjász csapat saját zászlóját vitték körbe a lovasok a közönség hangos biztatása és tetszésnyilvánítása közben.
A lovaglástörténeti és fegyverhasználati bemutatók során a lovaglás történetének egymást követő fázisait is bemutatták a lovasok, és a lovaglás technikája fejlődésének történelmi jelentőségéről is hallhatott a közönség.
A bemutatót végig informatív, szakszerű, egyben közérthető és a bemutatókkal élvezetessé tett narráció kísérte, amelyet a lovak szilajsága, és a lovasok érzékelhető bátorsága és elismerést érdemlő edzettsége csak fokozott. Az íjfeszítési technikákat, íj átütő erejét is megismerhette a közönség, és láthatott lovasvívást, szablyavívás lovon, lovasíjász bemutatót.
A lovasügyességi próbák is nagy tetszést arattak, mint ahogyan a lovasakrobatika is, és az egyáltalán nem veszélytelen tűzugrás és emberugrás is.
A lovas harci játékok zárták a bemutatót. A lovas birkózás izgalmasnak bizonyult. Ennek lényege, hogy az a kecskebőrt megszerző lovas harcos nyeri meg a küzdelmet, aki a legtovább marad a nyeregben.
Elismerések és díjak
A bemutató végén Firtl Mátyás elismerésként egy serleget és oklevelet adott át a lovascsapatnak abban a reményben, hogy első, soproni bemutatkozásukat még továbbiak követik majd.
A Scarbantia Társaság nevében dr. Gömöri János a csapatkapitánynak eredeti honfoglalás kori ezüstözött, aranyozott ővveret-másolatokat adott át.
Az amfiteátrum, mint helyszín
A római kori Sopron emlékeit gondozó, bemutató Scarbantia Társaság azzal a szándékkal szervezte meg a mai rendezvényt, hogy az amfiteátrumnak, mint a Scarbantia Régészeti Park részének, rendeltetésszerű használatát kipróbálja, bemutassa – erre szintén Firtl Mátyás utalt a rendezvény elején.
- Mert hasonlóképpen múltunk része ez a mai Bécsi út közelében található helyszín. A 2. században épült Scarbantiai Amfiteátrum szintén megismerésre méltó. Dr. Gömöri János a Scarbantia Fórum feltárásáról írt publikációjának egyik következtetése így hangzik:
,,a város vonzáskörzetének lakossága már akkor is – azaz a római korban – Scarbantiát tartotta kulturális centrumnak, vagy egyszerűen csak kellemes összejövetelek, szórakoztató időtöltések helyének. A hely szelleme kötelez….”
S hogy több olyan tulajdonsága is van a helynek, amely alkalmassá teszi nagyobb szabású, látványos közösségi rendezvényekre, az a mai napon bebizonyosodott.
A rendezvény kapcsán egyébként a Scarbantia Társaság egy információs táblát is kihelyezett az amfiteátrum mellé (a TAEG segítségével), amely dr. Gömöri János végzett legutóbbi ásatások eredményei alapján a valamikori 6000 fő befogadására alkalmas létesítményt mutatja be.
A támogatók
A rendezvény sikeréhez, mint általában, támogatókra is szükség volt. Ők a Kurszán Kende Lovasíjász Egyesület, akik tiszteletdíj nélkül léptek fel, Fodor János, Újkér (hagyományőrző íjászat-oktató), a Scarbantia Társaság, a TAEG ZRt és a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány, akik az új információs tábla felállításáról gondoskodtak, a Hillebrand Nyomda, a Tercia-Hubertus Étterem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, és Firtl Mátyás alelnök, a Sopron Holding, aki a terep rendbetételét vállalta.
Képriport
|
Honfoglaláskori lovasbemutató helyszíne volt a Scarbantia amfiteátruma
A lovasok lendülete és harci kedve a lovak szilajsága uralta a látványos, honfoglalás kori harci lovasbemutatót, amelyet 9 lóval és korhű viseletben tartott a Kurszán Kende lovascsapat.Nem a megszokott mai kényelmes lovasvilágba kalauzolta el a nézőt a Kurszán Kende lovascsapat, hanem egy szilaj, érzésekkel teli, akarattal, szándékkal és bátorsággal felvértezett világba. Arra kérték a Scarbantia amfiteátrum népes nézőseregét, hogy bátorítsák a lovasokat, akik egy rövidke időre pusztai harcosokká váltak, olyanokká, akik szívében ott lélegzik a kentaur.
A lovasok lendülete és harci kedve a lovak szilajsága uralta a látványos, honfoglalás kori harci lovasbemutatót, amelyet 9 lóval és korhű viseletben tartott a Kurszán Kende lovascsapat.
Czanik Csaba Árpád, Sipos Anikó, dr. Sipos Gábor, Szigeti Kata, Kovács Balázs, Jakab László, Gödölle Balázs, Kónya Imre, Galambos Ferenc, Szabó László tudása egyenként és együtt csapatként is elkápráztatta a közönséget együtt Csillag, Temir, Kármen, Krek, Helén, Sirokkó, Simi, Terrakotta/Tini, Delma lovakkal.
Erő, vitézség, lovaglásban ügyesség
A rendezvényt Firtl Mátyás országgyűlési képviselő és Szabó Károly, Harka polgármestere nyitotta meg.
,, Az erő és vitézség, a honszeretet és a törvényes fejedelem iránti hűség, a szabadságszeretet és a jogtisztelet, az önmagába és a jövőjébe vetett bizalom, a magyar nemzetnek ma is kiemelkedő, fényes tulajdonsága” – idézte Rónai Horváth Jenő 1907-ből származó sorait Firtl Mátyás.
Egyébiránt ezer év előtti őseink (…) hadjárataiknál, csatáiknál a katonai szervezésnek, valamint az eszélyes, ügyes vezetésnek, a felszerelésnek, a felfegyverzésnek, végre pedig a lovaglásban és fegyverkezelésben való kiváló ügyességüknek is nagy szerepe volt” - írja az Árpád és az Árpádok nyomán című reprezentatív könyv, amely a fejedelem halála ezredik évfordulóján jelent meg.
- - Mindez 2008-ban is tanulságos lehet, abban, ahogyan felidézi az eleink lovaglásban való ügyességét. 2008-ban is időszerűek mindazok a tulajdonságok, erények, amelyeket mindig is a jó lovasokkal társítottak.
- A látványnál, az élményeknél többet is ad a mai bemutató: a múlt ismeretét; és, amit én még fontosabbnak tartok: a múltunk ismeretének igényét. Múltunk megismerésének igénye vezethet önbecsülésünkhöz.
- Van mit tanulnunk őseink életstílusából, gondolkodásmódjából, bátorságából, erényeiből, vagy akár hibáiból is – tette hozzá Sopron országgyűlési képviselője.
Informatív, látványos és a lovasok bátorságát és edzettségét bizonyító bemutatók
A bemutató a lovasok bevonulásával kezdődött, majd zászlós felvonulással folytatódott: a vezéri lófarkas lándzsa vezette a sort, aztán kék mezőben a rakamazi turul, kék mezőben a szkíta sólyom és a Kurszán Kende lovasíjász csapat saját zászlóját vitték körbe a lovasok a közönség hangos biztatása és tetszésnyilvánítása közben.
A lovaglástörténeti és fegyverhasználati bemutatók során a lovaglás történetének egymást követő fázisait is bemutatták a lovasok, és a lovaglás technikája fejlődésének történelmi jelentőségéről is hallhatott a közönség.
A bemutatót végig informatív, szakszerű, egyben közérthető és a bemutatókkal élvezetessé tett narráció kísérte, amelyet a lovak szilajsága, és a lovasok érzékelhető bátorsága és elismerést érdemlő edzettsége csak fokozott. Az íjfeszítési technikákat, íj átütő erejét is megismerhette a közönség, és láthatott lovasvívást, szablyavívás lovon, lovasíjász bemutatót.
A lovasügyességi próbák is nagy tetszést arattak, mint ahogyan a lovasakrobatika is, és az egyáltalán nem veszélytelen tűzugrás és emberugrás is.
A lovas harci játékok zárták a bemutatót. A lovas birkózás izgalmasnak bizonyult. Ennek lényege, hogy az a kecskebőrt megszerző lovas harcos nyeri meg a küzdelmet, aki a legtovább marad a nyeregben.
Elismerések és díjak
A bemutató végén Firtl Mátyás elismerésként egy serleget és oklevelet adott át a lovascsapatnak abban a reményben, hogy első, soproni bemutatkozásukat még továbbiak követik majd.
A Scarbantia Társaság nevében dr. Gömöri János a csapatkapitánynak eredeti honfoglalás kori ezüstözött, aranyozott ővveret-másolatokat adott át.
Az amfiteátrum, mint helyszín
A római kori Sopron emlékeit gondozó, bemutató Scarbantia Társaság azzal a szándékkal szervezte meg a mai rendezvényt, hogy az amfiteátrumnak, mint a Scarbantia Régészeti Park részének, rendeltetésszerű használatát kipróbálja, bemutassa – erre szintén Firtl Mátyás utalt a rendezvény elején.
- Mert hasonlóképpen múltunk része ez a mai Bécsi út közelében található helyszín. A 2. században épült Scarbantiai Amfiteátrum szintén megismerésre méltó. Dr. Gömöri János a Scarbantia Fórum feltárásáról írt publikációjának egyik következtetése így hangzik:
,,a város vonzáskörzetének lakossága már akkor is – azaz a római korban – Scarbantiát tartotta kulturális centrumnak, vagy egyszerűen csak kellemes összejövetelek, szórakoztató időtöltések helyének. A hely szelleme kötelez….”
S hogy több olyan tulajdonsága is van a helynek, amely alkalmassá teszi nagyobb szabású, látványos közösségi rendezvényekre, az a mai napon bebizonyosodott.
A rendezvény kapcsán egyébként a Scarbantia Társaság egy információs táblát is kihelyezett az amfiteátrum mellé (a TAEG segítségével), amely dr. Gömöri János végzett legutóbbi ásatások eredményei alapján a valamikori 6000 fő befogadására alkalmas létesítményt mutatja be.
A támogatók
A rendezvény sikeréhez, mint általában, támogatókra is szükség volt. Ők a Kurszán Kende Lovasíjász Egyesület, akik tiszteletdíj nélkül léptek fel, Fodor János, Újkér (hagyományőrző íjászat-oktató), a Scarbantia Társaság, a TAEG ZRt és a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány, akik az új információs tábla felállításáról gondoskodtak, a Hillebrand Nyomda, a Tercia-Hubertus Étterem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, és Firtl Mátyás alelnök, a Sopron Holding, aki a terep rendbetételét vállalta.
Képriport
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
BTÉ
2008. július 7.
/
Kultúra
