| |

Megújult a bánfalvi pálos-karmelita kolostoregyüttes

Az átadáson megjelent több mint 100 vendéggel együtt, többek között jelen volt és beszédet mondott H.E. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság Magyarországra delegált nagykövet asszonya, Várszegi Asztrik Püspök, Pannonhalmi Főapát, dr. Fodor Tamás, Sopron város polgármestere. A megnyitón Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselő gondolatait távollétében tolmácsolták, tekintettel arra, hogy a képviselő parlamenti munkája miatt nem tudott jelen lenni az eseményen.

H.E. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság Magyarországra delegált nagykövet asszonya egy sikeres projektnek ítélte meg a bánfalvi kolostoregyüttes felújítását, hangsúlyozva, hogy a Norvég Alap az elkövetkezendő időszakban továbbra is támogat magyarországi, közösségi fejlesztéseket.

Dr. Fodor Tamás polgármester a kolostor múltjáról szólva, felidézte hogy az épületegyüttes az ötvenes évek óta nem azt a funkcióját töltötte be, amelyre eredetileg szánták. A hosszú időszakon át méltatlanul kezelt értékes ingatlan felújításával egy új időszak kezdődhet el a kolostor életében, ami a környezetére is kihat. Sopron polgármestere köszönetet mondott mindazoknak akik az értékmentés, a megóvás és a felújítás szakszerű munkáját elvégezték, akiknek része volt abban, hogy megmeneküljön a teljes pusztulástól a kolostorépület.

Firtl Mátyás levelében úgy fogalmazott: ,,Sopron országgyűlési képviselőjeként – öröm számomra, hogy egy olyan értékmentés tanúja lehetek Önökkel együtt, amely megerősít az értéktöbbletet létrehozó, azaz a jövőt szolgáló alkotómunkában vetett hitünkben. Alig fél éve, hogy kormányzunk, ez idő alatt számos ügyet mozdítottunk előre, indítottunk útjára, és sajnos sok gondot, problémát, sőt katasztrófát kellett kezelnünk. Ezért is tölt el örömmel, hogy szűkebb hazámban, Sopronban gyarapodásnak lehetünk szemtanúi.

Utalva a czestochowai Fekete Madonnára, a képre, amelynek hiteles másolata éppen itt, a Hegyi Templomban van, fogalmazott Sopron országgyűlési képviselője így: ,,A csodatévő erővel rendelkező Fekete Madonna eredeti helyének, a Jasna Górának magyar jelentése a Fény Hegye, a Fényes Hegy. A mai napon annak a nemzetmentő erőnek az ismeretében és szilárd hitében, – amelyet nemcsak a lengyelek, de a magyarok is meggyőződéssel tulajdonítanak a Fekete Madonnának – kívánom, hogy ez a megújult épületegyüttes életet sugárzó helyként, a szeretet, a felemelkedés, a közösséget szolgáló lelki erő és tenni akarás ,,Fényes Hegye” legyen Sopronban, itt Bánfalván. (...) Bánfalva éltető erőt sugárzó helye úgy gyarapodjon a mai nappal, hogy ez a hatás az egész, erőssé és naggyá váló Magyarországra átterjedjen."

A megújult épületegyüttest Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát áldotta meg.

Az épület története

A régi épületekben oly gazdag Sopron talán legkevésbé ismert műemléke a pálosok hajdani kolostora Sopronbánfalván. Nem túlzás azt mondani, hogy itt több évszázados hagyománya van a visszavonult imának és meditálásnak. A ma Sopron-Kertvároshoz tartozó halmon egykor Szent Wolfgang – első királynénk, Gizella tanítója – remetéskedett. Emlékét a pálos szerzetesek ápolták évszázadokon át, akik számára Sopron városa 1482-ben kolostort alapított a Bánfalva fölé magasodó sziklán. A helyiek máig „Hegyi kolostornak” hívják, mivel egy magas dombon áll a Soproni-hegység erdőkkel tarkított peremvidékén.

A török időkben a Bécs ellen vonuló török hadak miatt a szerzetesek több ízben elmenekültek és az épületek nagy része 1532-ben el is pusztult. Az 1600-as évek elején a szerzetesek visszatelepültek és a kolostor újra életre kelt. 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött. Az újkori, egyemeletes kolostor építése is ekkor, 1610 és 1614 között kezdődött, s minthogy 1644-ben itt tartották a rendi káptalant, a munkálatok ezidőtájt nagyjából befejeződtek. A kolostor történetének egyik legfontosabb időszaka zajlott ekkor. Ebben fontos szerepet játszott az úgynevezett Fekete Madonna kép tisztelete. A búcsújáróhelyet még uralkodók is meglátogatták. A kolostortemplomban őrzött Fekete Mária kép a középkorig visszanyúló Mária-kultusz egyik fontos emléke, ma is zarándoklat helyszíne.

1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet, az épület berendezési tárgyait elárverezték, a Mária-képet azonban átvitték a helyi plébániatemplomba. Ettől az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták, majd 1850-től helyőrségi kórház lett.

A 19. század végén újra szerzetesi közösség költözött az épület falai közé, 1891-ben a szigorú szabályok szerint élő karmelita apácák kolostora lett. Itt alapították meg Magyarországon az első karmelita zárdát. A nővérek az átfestett és aranyos keretbe foglalt kegyképet visszavitték a kolostortemplomba, azóta ismét itt őrzik.

A szigorú imádságos rendet 1950-ben feloszlatták. A kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt az épület. A rendszerváltás után a karmeliták kapták vissza, de hamarosan úgy ítélték meg, hogy újjáélesztésére nincs lehetőségük. Így a kolostor üresen állt és állaga folyamatosan romlott, volt egyházi ingatlanként az újrahasznosítása óriási feladatot jelentett. Számos ilyen épület, mint a sopronbánfalvi egykori pálos-karmelita kolostor is, műemléki védettséget élvez, de átalakítás nélkül nem kaphat új funkciót.

Ahonnan az újkori történet elindult

Kovács Gábor a megnyitón elmondta: 2004 áprilisában a Hír Tv-ben elhangzott egy riport, amelyben a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a KOGART Ház létrejöttéről beszélt Kovács Gábor. Ezután a karmelita rendtől megkeresték őt, segítségét kérve a sorponbánfalvi kolostorépület megmentése ügyében.

A KOGART alapítója, a művészetek hazai támogatója látatlanban igent mondott a kérésre, és megvásárolta az épületet, mely ezután évekig állt érintetlenül. A tulajdonos a vásárlás után hónapokkal utazott le Bánfalvára, és érezte át annak felelősségét, hogy milyen történelmi érték van a „kezében”. Néhány évvel ezelőtt megszületett a gondolat az értékmentésre, majd a régészeti feltárás, tervezés és a működtetési koncepció kialakítása után – részben pályázati forrásból – kevesebb, mint másfél év alatt lezajlott a teljes felújítás a 2 hektáros területen. A mintegy 1,2 milliárd forintos összköltségvetésből zajló, nonprofit célú fejlesztést Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatta az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül. A projekt költségvetéséből a Norvég Alap 1,8 millió eurót, a fennmaradó kb. 55%-ot Kovács Gábor cége, a Nistema Kft biztosította. Így kerülhetett sor most az átadásra.

sopron.hu