| |

Megszépül a Lackner-szobor és környezete - Képgalériával

Lackner Kristófban a kora újkori Sopron egyik legismertebb, és legtevékenyebb polgárát tisztelhetjük, akit hatszor választottak polgármesterré.

A nagyformátumú polgármester szobra eddig nem a maga rangja szerinti elrendezésű környezetben állt a Lackner Kristóf utcában, a távolsági buszpályaudvar mellett.

Ma az átalakított, felújított és igényesen elrendezett, virágosított környezetében ünnepélyes kertetek között adták át a köztéri alkotást. A szoborról való gondoskodást a közelmúltban a dr. Simon István által kezdeményezett örökbefogadási akció keretében, a Pulzus Televízió vállalta.

A mai ünnepségen a Pulzus Televízió, mint örökbefogadó dr. Fodor Tamás polgármestertől, vette át az örökbefogadási okiratot.

Az ünnepi beszédet követően Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője, Sopron város vezetői: dr. Fodor Tamás polgármester, Abdai Géza és dr. Simon István alpolgármesterek elhelyezték a tisztelet és nagyrabecsülés babérkoszorúját és pálmaágát a nagyformátumú, polihisztor polgármester szobránál.

Az ünnepségen ünnepi beszédet dr. Verő József akadémikus, a Soproni Tudós Társaság elnöke mondott.

- Nagyrabecsüléssel emlékezünk Lackner Kristófra, aki az első a Magyar Tudós Társaság alapítójaként elődünknek is tekinthetünk. A Nemes Soproni Tudós Társaság tagjainak kötelessége volt egy könyvvel szolgálni a tudományt, amivel a széleslátókörűséghez járultak hozzá, valamint a ,,mergitur, non submergitur" (Elmerül, de el nem süllyed) - eszmeiség térnyeréséhez.

Lackner nemcsak tudós volt, hanem művész, grafikus is, aki saját korát, gondolatvilágát örökítette meg. Kézműves, ötvösmester, szőlősgazda is volt egyben, aki tudta, hogy a jó bornak értéke van, hogy egy hordó jó bor adományozása sok nehéz kérdést mindennél könnyebben megold. Kiváló politikus is volt, aki a Bethlen Gáboral németül levelezett, míg az osztrák császárral magyarul – mondta el dr. Verő József.

A szónok kifejtette: Lackner emléke egyre jobban él a városban. A róla elnevezett utcában megszépült emlékműve, továbbá tudományos munkák, írásos művek őrzik szellemiségét: Kovács József László tudományos munkája, Horváth Marietta életrajzi műve, Rakovszky Zsuzsa egyik regénye is visszanyúlt Lackner szelleméhez. Ennek szellemében mondhatjuk: „Exegi monumentum aere perennius” – magyarul: „ércnél maradandóbb emléket állítottam magamnak”.

Dr. Simon István alpolgármester köszönetet mondott mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a Lackner-szobor és környezete megújulhasson. Emlékeztetett arra, hogy Lackner Kristóf nagyszerű életpéldája ma is követendő, és ezért is fontos, hogy hagyományteremtő módon, ezentúl minden évben Lackner Kristóf születésnapján, november 19-én ünnepséggel, babérkoszorúk és pálmaág elhelyezésével emlékezzenek a soproniak nagyformátumú polgármesterükre.

Az ünnepségen a Szónoki Beszéd 2010. évi győztese, a Soproni Evangélikus Líceum 11. évfolyamos diákja, Fehér Balázs olvasott fel részleteket Lackner Kristóf műveiből, fuvolán játszott Stöckertné Lamperth Tünde.

***

Lackner Kristóf (Sopron, 1571. nov. 19. – Sopron, 1631. dec. 29.): humanista jogtudós. Városi polgár, aranyműves fia volt, s ifjan maga is kitanulta az ötvösséget. Ezután jogi képzettséget szerzett a paduai egy.-en. Tanulmányai befejezése után szülővárosa közügyeinek az intézésében vett részt, 1613-tól polgármesterként. Sopron képviseletében többször járt az udvarnál és a m. ogy.-eken. Egész munkásságán érezhető az újsztoikus eszmevilág. A m. államtudományi irodalom egyik korai képviselője. Munkáiban (Coronae Hungariae emblematica descriptio, Lavingae, 1615; Maiestatis Hungariae Aquila, 1617) az Illésházyék támogatásával trónra került II. Mátyás biztosítékokkal megkötött kormányzatát tekintette példának. II. Mátyástól nemességet kapott. Cura Regia… (1616) c. művében drámai dialógus keretében fejtette ki a helyes kormányzásról s az uralkodó neveléséről szóló nézeteit. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt, ezeket a soproni diákság előadta. A helyes nevelés elveiről szóló művéért Bocatius János kassai költő versben köszöntötte. Több művét saját metszeteivel díszítette. Alapítója volt a soproni humanista tudósok társaságának. Vagyonát, gyermekek híján, szülővárosára hagyta, török fogságba esett rabok kiszabadítása, szegény árva lányok kiházasítása és ösztöndíjak fedezése céljából. – Irod. Payr Sándor: Emlékezés Doktor L. K.-ról (Sopron, 1932); Angyal Endre: L. K. és a barokk humanizmus kezdetei (Soproni Szle, 1944); Kovács József L. K. felett tartott gyászbeszéd és temetésének számadása (Soproni Szle, 1965. 2, sz.).

B. Tóth Éva