datum+nevnap
| | |


Belvárosi képek
 
 
7 érv Sopron mellett - videó
 
 
Innováció Fidelissima - videó
 
 
Turisztikai Portál Önkormányzati Portál E-Ügyintézési Portál Társulás

továbbküldés e-mailben | nyomtatás

Sarród

_0000W_3.jpg
A település a Fertő és a Hanság között elterülő kiemelkedésen épült. Határának legnagyobb része a Fertő tó elhagyott medrének peremére esik. Területe 40,08km2, lakóinak száma 1035 fő. A községhez három külső településrész tartozik: László-major, Nyárasmajor és Mexikó-puszta. Mexikó-puszta 1970-ben a Fertőújlak nevet vette fel, Nyárasmajor neve Nyárligetre változott. Sarród környéke – a régészeti kutatások szerint – az emberiség legkorábbi idején is már lakott hely volt. Sarród első említése egy 1313-as oklevélben fordul elő „Sorud” néven. 1457-ben egy oklevél Sarródot a német „Schrollen” néven említi. 1558-ban I. Ferdinánd király Nádasdy Tamás nádornak adja többek között Sarród községet. 1681-ben I. Lipót a Nádasdytól elvett birtokokat Esterházy Pál grófnak adja, ekkor került Sarród határának nagyobb része a családhoz, majd később Széchenyi György érseknek adták zálogba.

 1710-ben pestis járvány üt ki a falub_0000Y_PICT0420.jpgan, amely a lakosság egyharmadát elpusztítja. A járvány elmúltával emelték a Rozália-szobrot örök mementóként. 1741-ben a Fertő áradása miatt a falu víz alá került. A községnek már valószínűleg a középkorban is volt temploma, amely a mai alakját az 1846. évi átalakítással nyerte el. A településnek ősi foglalkozása volt a halászat és a vadászat. 1570-ben négy halászcsárdáról tesznek említést. A Fertő azonban nemcsak vadat és halat szolgáltatott, hanem a medret elfoglaló nádas is hosszú időn át jövedelmező kereseti forrás volt. 1900-ban új iskola épült a faluban, 1913-ban artézi kutat fúrtak. Az 1930-as években híres volt a falu dohánya, azonban a termesztést a csempészés miatt beszüntették. Sarród ősidők óta foglalkozott gyékény- és kosárfonással, amely sok falubelinek adott munkát. A XIX. század végétől sorra alakultak az egyesületek: önkéntes tűzoltó egyesület, gazdakör, daloskör, lövész-, levente- és sportegylet. Az 1960-as évektől fejlődésnek indult a település: Művelődési Otthon és ravatalozó épült, felújították a villanyhálózatot, bővítették a vízvezeték hálózatot. _0000X_1.nagykocsag.jpg

A 90-es években vezették be a vezetékes gázt, kiépítették a szennyvízcsatorna hálózatot. A községben meghatározó szerepe van az 1991-ben létrehozott Fertő-Hanság Nemzeti Parknak, amelynek központi épülete, a Kócsagvár 1993-ban épült Sarródon. Sarród 1933-ig az eszterházai közjegyzőséghez tartozott, majd nagyközség lett. 1990-től önálló önkormányzata van. Sarród település teljesen közművesített, míg a két külső településen a nagy távolság miatt a vezetékes gázellátás még nem megoldott. Vannak elképzelések arra vonatkozóan, hogy Fertőújlak és Nyárliget gázellátása egy biogáz üzem építésével a későbbiekben megoldható lehet. A település adottságai nem az ipari termelésének kedveznek, nehézséget jelentenek a világörökségi magzóna miatti korlátozások. A lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik és abból is él. Sokan a közeli Ausztriába járnak dolgozni.Gondot okoz a lakosság nagyarányú elöregedése is. Sarródon a Fertődi Napközi Otthonos Óvoda tagintézményeként működik napközi otthonos óvoda, amelyben 15 óvodáskorú gyermek neveléséről gondoskodnak. 2008. március 1-től az Idősek Napközi Otthona szintén tagintézményként működik. A diákok a közeli Fertődre és Fertőszéplakra járnak iskolába.

Nevezetességek:

  • Római katolikus szent István templom
  • Szent Rozália-pestis szobor
  • Rokokó urnák
  • Piéta szobor
  • Védett parasztházak

Rendezvények:

  • „Ferenczi József” Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor
  • Közösségi- és tájház
  • Rozália napi búcsú
  • Falunapok
  • Falukarácsony
  • Tájházi rendezvények

 

www.sarrod.hu