|

Id. Storno Ferenc restaurátor Sopron jó hírét viszi Zólyomba

2007. áprilisában a Soproni Múzeum, „Storno fecit” címmel kiállítással emlékezett meg id. Storno Ferenc halálának 100. évfordulójáról.

A tárlat megtekintése után, Dusan Buran, művészettörténész, a közép – európai gótikus festészet és szobrászat szakértője, a Szlovák Nemzeti Galéria középkori osztályának vezetője, a Szlovák Nemzeti Galériával közös kiállításra kérte fel a soproni tárlat kurátorait.

A Storno – család szlovákai kapcsolatait Dusan Buran és Grászli Bernadett művészettörténészek közösen tárták fel. A 19. század gótika recepció - kutatás szellemében dolgozták fel id. Storno Ferencnek a műemlékfelmérés és a stílszerű restaurálás területén végzett tevékenységét.

A több mint 100 eredeti tervrajzot, számos vázlatkönyvet és archív fotókat tartalmazó kiállítási anyag előkészítését, katagolizálását és a szervezési feladatokat Kiss Melinda művészettörténész, a Soproni Múzeum muzeológusa végezte. Id. Storno Ferenc életművét bemutató zólyomi kiállítás különösen figyelemreméltó kezdeményezésnek tartják a szlovákiai szakemberek is.

Kiállítás augusztus 5 és november 16. között tekinthető meg a zólyomi kastélyban.

B. Tóth Éva

***

Zólyom A település első vára a 11. században épült, egykori várispánság központja. Falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett, 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Mátyáskirály is szívesen tartózkodott itt, épített is rajta. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el. 1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát, augusztus 25-én Bethlen Gábort az itteni országgyűlésen magyar királlyá koronázták. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamították meg Bercsényi Miklós kurucai a császári sereget. Hosszú ideig az Esterházy-család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. 1910-ben Zólyom 8799 lakosából 4973 magyar, 3579 szlovák és 209 német volt. A trianoni békeszerződésig a város Zólyom vármegye székhelye volt. (wikipédia.hu)