EU elnökségi program: Tanácskozás az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságával

Az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságával való találkozó és tanácskozás elnöke Firtl Mátyás az Európai ügyek bizottságának alelnöke volt. Firtl Mátyás a tanácskozáson előadást tartott a parlament és a bizottság napirenden levő aktuális ügyeiről, továbbá a COSAC találkozó kiemelt szerepéről, az elkövetkező időszak plenárisának napirend-tervezetéről, az EU elnökség fontosabb ügyeiről a nemzeti parlamenti koordinációban.

Előadásának bevezetőjében Firtl Mátyás utalt az EU Munkacsoport előkészítő munkájára, amely biztos alapot adott az EU elnökség ellátására.

A parlament EU-elnökségi felkészülésében fontos fóruma az ún. EU-elnökségi munkacsoport, amely három évvel ezelőtt, 2008 februárjában alakult meg. A munkacsoport célja egyrészt a parlamenti frakciók a kormányzat elnökségi tevékenységének folyamatos és átfogó ellenőrzése, valamint az elnökség sikeréhez szükséges egyhangú politikai támogatás megteremtése. Az ötpárti munkacsoport eddig 15 alkalommal ülésezett. A parlamenti frakciókat vezetőik, illetve helyetteseik képviselték az üléseken. A munkacsoport ülésein és munkájában állandó résztvevő a külügyminiszter vagy a Külügyminisztérium államtitkára.

Az EU-elnökséget megelőzően az egyik legjelentősebb parlamenti eseményt az uniós elnökségről 2010 októberében megtartott politikai vitanap jelentette, amelyen a kormány tagjai mellett a parlamenti frakciók képviselői, valamint magyar EP-kéviselők is felszólaltak.

A 2011. évi magyar EU elnökség prioritásainak meghatározása alapvető feltétele volt a sikeres elnökségi munkának, amelyekről Baroso elnök is elismerően szólt.

A magyar elnökség prioritásai

A magyar elnökség prioritásai az Erős Európa célt szolgálják, mivel Magyarország elnökségi féléve alatt gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból is meg kívánja erősíteni az Uniót.

- Nemzeti érdekek, uniós érdekek egybeesnek – hangsúlyozta Firtl Mátyás, hozzátette: Az elnökségi program négy alapvető célkitűzést tartalmaz, amelyek középpontjában az emberi tényező áll:

1. a gazdasági növekedés elősegítése, ide értve a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás céljait is;
2. a közös politikák megerősítése,
3. az Unió közelítése a polgárokhoz, illetve
4. a bővítési folyamat

Növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi befogadás

Az európai gazdaság megerősítése továbbra is első helyen szerepel a napirenden. A magyar elnökség feladata az európai gazdaságpolitikai koordináció fokozását célzó folyamat továbbvitele, és az újonnan bevezetett eszközök gyakorlatban való alkalmazása.

Fontos elnökségi cél ezért a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló hat jogszabályi javaslatról11 való megegyezés, lehetőleg 2011 júniusáig, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozását lehetővé tevő Alapszerződés-módosítás végrehajtása, amely módszerének kidolgozását az elnökség 2011. március végéig be kíván fejezni.

A stabil és kiszámítható pénzpiacok megteremtése érdekében szükséges a pénzügyi felügyeleti rendszer hatékonyabbá tétele, a magyar elnökség ezért mindent megtesz, hogy megkönnyítse a 2011-től operatív új európai felügyeleti struktúra működését.

A pénzügyi rendszer fenntarthatósága globális szinten is rendezendő kérdés, ezért a magyar elnökség célja, hogy az Unió egységes álláspontot képviselve és kulcsszereplőként léphessen fel a G20 keretében zajló tárgyalásokon.

Az EU versenyképességének kulcsát adó és jelentős munkahely-teremtési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások működésére (pl. az egységes uniós szabadalmi oltalom).

Erősebb Európa

Az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziója különösen fontos tényező a versenyképesség növelése terén. A közös agrárpolitika eddigi értékeinek megőrzése mellett meg kell, hogy feleljen a legújabb kihívásoknak is, így kiemelt cél e két politika reformfolyamatának továbbvitele.

A magyar elnökség prioritásként kezeli az Európai Duna Régió Stratégia jóváhagyását és beindítását, mivel a makro-regionális együttműködési formák komoly hozzáadott-értéket képviselnek a kohézió és a versenyképesség növelése terén.

Az egységes és hatékony közös energiapolitika megteremtésére a legújabb energiabiztonsági kihívások miatt van szükség, az egységes energiapiac létrehozására, az energia-útvonalakdiverzifikációjára és az Unió koordinált külső fellépésének megteremtésére. A téma fontosságát jelzi a 2011. február 4-i energiacsúcs.

A közös politikák jövője meghatározó szerepet kell, hogy játsszon az Unió következő többéves pénzügyi keretének kialakításakor, ezért összekapcsolódik a közös politikák reformja a 2014-től kezdődő pénzügyi keretről szóló vitával. A magyar elnökség célja, hogy a reformfolyamatok során zajló stratégiai egyeztetések megfelelő alapot szolgáltassanak a 2014-től kezdődő pénzügyi keret kialakításához.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az Uniónak továbbra is vezető szerepet kell játszania, ezért a magyar elnökség tovább kívánja vinni a vonatkozó tárgyalásokat annak érdekében, hogy 2011 végére jogilag kötelező érvényű intézkedések születhessenek.

Polgárbarát EU

A magyar elnökség elkötelezett a szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztése és a stockholmi program végrehajtásának folytatása mellett. Ennek keretében a magyar elnökség prioritásként kezeli a bűncselekmények áldozatainak megsegítésével és a szervezett bűnözés elleni harccal, valamint a személyes adatok védelmével és a határon átnyúló örökösödési ügyekkel összefüggő jogszabály-tervezetek tárgyalásának továbbvitelét.

Fontos célkitűzés továbbá az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása az európai E-justice portálon keresztül.

A Lisszaboni Szerződés újításai közül a magyar elnökség célja az Alapjogi Chartáról szóló tanácsi következtetések elfogadása, illetve a polgári kezdeményezésről szóló rendelet gyakorlatba való átültetésének előkészítése.

A magyar elnökség ezeken túlmenően mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia és Bulgária mihamarabb csatlakozhasson a schengeni térséghez.

A kulturális sokszínűség megőrzése, az önkéntesség népszerűsítése (2011 az Önkéntesség Európai Éve), valamint a migrációs áramlatok jobb kezelése szintén kiemelt figyelmet élvez 2011 első félévében.

Felelősségteljes bővítés, globális elkötelezettség

Az elnökség célja a bővítési folyamat továbbvitele, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy minden tagjelölt esetében haladást érjen el. A magyar elnökség célja így a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, a török tárgyalások továbbvitele, az izlandi tárgyalások első kézzelfogható eredményeinek felmutatása, illetve a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának előmozdítása.

A magyar elnökség kiemelt célként kezeli az Unió szomszédságpolitikájának megújítását. Az Euromediterrán Partnerség melletti elkötelezettség fenntartása mellett fontos a Keleti Partnerség megerősítése.

A magyar elnökség feladata a Lisszaboni Szerződés közös biztonság és védelempolitikával kapcsolatos újításainak kidolgozása, mint pl. az EU civil és katonai válságkezelő képességeinek erősítése. Végezetül a magyar elnökség tovább kívánja vinni az Unió fejlesztéspolitikájának reformfolyamatát.

A nemzeti parlamentek növekvő szerepet töltenek be az uniós politika alakításban

Firtl Mátyás előadásában szólt arról, hogy Magyarország először látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait 2011 első félévében.

Az elnökség lebonyolítása alapvetően kormányzati feladat és felelősség, ugyanakkor egyre fontosabb szerep hárul a soros elnökséget ellátó tagállam nemzeti parlamentjeire is – hangsúlyozta Firtl Mátyás előadásában.

A nemzeti parlamentek növekvő szerepet töltenek be az uniós politika alakításban. A 27 tagú Európai Unió rendkívül összetett, többszintű kormányzati rendszeren alapul, ahol elmosódik a hazai és a nemzetközi politika közti határvonal. Az uniós döntéshozatal szintjén csökken a tagállamok szuverenitása, mert egyes jogalkotási hatáskörök átkerülnek az Európai Unió intézményeihez – fejtette ki az előadó, aki a gyakorlatból vett példákkal is illusztrálta az elmondottakat.

Firtl Mátyás előadásának további részében részletesen is szólt az Európai ügyek bizottságának szerepéről.

Az Európai ügyek bizottságának szerepe

- Hazánk 2004. májusi uniós csatlakozását és a schengeni térségbe történt 2007. decemberi belépését követően a 2011. első félévi magyar EU-elnökség egy újabb jelentős mérföldkő Magyarország integrációs folyamatában. Történelmi lehetőség, amelyhez óriási felelősség párosul.

Az elnökségre való intézményi és politikai felkészülés kormányzati, parlamenti szinten már 2007 elején megkezdődött. Az Országgyűlés kettős szerepet tölt be: a kormányzati felkészülés ellenőrzése, az Országgyűlés saját felkészülése, mivel több parlamenti találkozó és konferencia kerül megrendezésre az EU-elnökség során.

A parlamenti felkészülés folyamatában jelentős szerepe van az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának – mutatott rá Firtl Mátyás.

- Az Európai ügyek bizottsága 2007 óta figyelemmel kíséri a kormány EU-elnökségi felkészülését: pl. rendszeresen napirendre tűzi a külügyminisztérium tájékoztatója alapján az elnökségi feladatokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Az előző félév során Martonyi János külügyminiszter tájékoztatta a bizottság tagjait a 2010. második félévi belga EU-elnökségi programmal kapcsolatos magyar prioritásokról, valamint a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre történő felkészülés aktuális kérdéseiről.

A március 8-i bizottsági ülés keretében Martonyi János külügyminiszter röviden értékelte a magyar elnökség eddig eredményeit.

A magyar EU-elnökség alatt az Európai ügyek bizottsága rendszeresen felkéri a minisztereket, államtitkárokat hogy szóban nyújtsanak tájékoztatást a tanácsüléseken történtekről.

Kármán András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár a 2011. február 15-i ECOFIN tanácsülésen történtekről tájékoztatta a bizottság tagjait. Mint ismeretes, a március 15-i ECOFIN ülésén közös tanácsi álláspont született a gazdasági kormányzás alapjait jelentő hat jogszabály-tervezetről, erről a március 28-i bizottsági ülésen számol be államtitkár úr.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a 2011. február 24-25-i Bel- és Igazságügyi tanácsülésen történtekről, Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának kérdéséről nyújtott tájékoztatót.

A jövőben beszámolót hallhatunk a 2011. március 9-10-i Versenyképességi tanácsülésen történtekről, elsősorban az EU 2020 Stratégiával összefüggésben megvitatott éves növekedési jelentésről, valamint a megerősített együttműködés elindításáról az európai szabadalmi rendszer kérdésében.

- A felkészülés sikerének fontos eleme, hogy hasznosítsuk az elnökséget korábban ellátó tagállamok tapasztalatait is. Ennek jegyében az Európai ügyek bizottsága két konferencia házigazdája volt, a tanácskozások témája az elnökségi tapasztalatok megismerése és megvitatása volt - fejtette ki Firtl Mátyás.

2007. december 4-én a Parlament Felsőházi termében került sor a Külügyminisztériummal közösen szervezett konferenciára, ahol több, olyan tagállam nagykövete is részt vett, amely már betöltötte az Európai Unió soros elnökségét. A tanácskozáson az Európai Bizottság és a Tanács Főtitkárságának magas rangú tisztviselői is jelen voltak.

Mivel Magyarország tagja a Lisszaboni Szerződés alapján működő első elnökségi triónak, a 2008. október 17-én megrendezett konferencia résztvevői az elnökségi trió (Spanyolország-Belgium-Magyarország) parlamentjeinek európai uniós bizottságai voltak. A házelnökök között is megkezdődött az eszmecsere. 2008 novemberében közös házelnöki nyilatkozatra került sor, amelyben a parlamenti elnökséggel kapcsolatos együttműködés különböző területeit fogalmazták meg. E nyilatkozat alapján hasonló megállapodást írtak alá a lengyel-dán-ciprusi házelnökök is.

Hagyománnyá vált az is, hogy minden soros elnökségi félév kezdetén az Európai ügyek bizottságának tagjai a Magyarországra akkreditált nagykövet beszámolója alapján első kézből tájékozódhatnak az elnökséget ellátó tagállam prioritásairól.

2010 februárjában bizottsági ülés keretében eszmecserére került sor Spanyolország 2010. első félévi európai uniós elnökségének programjáról, valamint a spanyol–belga–magyar elnökségi trió prioritásairól.

2010 júniusában Belgium budapesti nagykövete mutatta be a belga EU-elnökség programját és prioritásait.

A bizottság elnöksége rendszeresen részt vesz az Európai Tanácsi találkozókat megelőző konzultációs ülésen, amelynek napirendje 2007 óta kiegészült az elnökségi felkészüléssel.

COSAC-találkozók - a COSAC elnökségi program céljai

- Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága legfontosabb feladata az elnökségi félév során az európai uniós bizottságok üléseinek, azaz a COSAC találkozóknak a megszervezése és lebonyolítása. Az európai ügyek bizottságainak francia javaslatra létrehozott, és 1989 óta rendszeresen megrendezésre kerülő találkozóinak célja, hogy az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökei és tagjai megvitassák az aktuális európai uniós ügyeket. Az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának képviselői 1997 óta vesznek részt a COSAC ülésein.

A 2011. májusi COSAC ülést előkészítő COSAC elnökségi találkozóra 2011. február 10- 11-én került sor.

A COSAC által 2010-ben májusában, Madridban elfogadott zárónyilatkozatnak megfelelően, a magyar elnökség európai-szintű, politikailag fontos kérdéseket tűz napirendre. A 27 EU-tagállam, valamint a tagjelölt országok parlamenti EU-bizottsági elnökei mellett az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői voltak jelen.

A COSAC elnökségi programról szólva, Firtl Mátyás röviden annak főbb vonalait ismertette:

A rendezvény első napirendi pontjaként Martonyi János külügyminiszter ismertette a magyar EU-elnökség prioritásait. Hangsúlyozta, a magyar elnökség akkor lesz sikeres, ha a félév végére Európa erősebb lesz, ehhez hatékonyan együttműködő intézményekre és stabil pénzügyi helyzetre van szükség. Mivel a legnagyobb kihívást még mindig a gazdasági helyzet jelenti, a magyar elnökség elsődleges célkitűzése a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, az európai félév beindítása. Martonyi kiemelte, hogy összeurópai érdek az integrált belső energiapiac. A globális kihívások miatt egyre fontosabb lesz továbbá a mezőgazdaság helyzete, illetve az élelmiszer-ellátás.

Ez volt az első alkalom, hogy COSAC-találkozón az Európai Bizottság adott évre vonatkozó munkaprogramja megvitatásra kerül. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke expozéjában hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok kollektív erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy Európa gazdasága erős legyen, s ebben a nemzeti parlamenteknek fontos szerepük van. Az eddigi visszajelzések mind arra utalnak, hogy az elnöki találkozó sikeres volt- mondta Firtl Mátyás előadásában.

Az elnökségi találkozó célja előkészíteni a május 29-31-i COSAC plenáris ülést. A február 10-i elnökségi trojka ülésen megvitatásra került a májusi találkozó tervezett napirendje.

A májusi találkozó jelenlegi programtervezete: tájékoztató a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről és az addig elért eredményekről: Orbán Viktor Miniszterelnök Urat kértük fel az elnökségi prioritások, valamint a program végrehajtásának ismertetésére.

Gazdasági kormányzás, európai szemeszter, EU2020- stratégia: Barroso elnök úr egyidejű más elfoglaltságai miatt nem tud a találkozón részt venni, ezért az Európai Bizottságot Maroš Šefčovič alelnök úr képviseli majd. Az Európai Bizottság elnöke üdvözölte, hogy a májusi ülés egyik fő témája a gazdasági kormányzás lesz, beleértve az Európai Szemesztert is.

A COSAC Eljárási Szabályzatának megvitatása: Meglátásunk szerint a COSAC Eljárási Szabályzatának azon pontjait célszerű módosítani, amelyek elsősorban technikai kérdésnek számítanak és elvi vitákat nem váltanak ki. Az Országgyűlés a májusi találkozó előtt javaslatot fog tenni a szerződésekre való utalások helyes használatára az Eljárási Szabályzatban, majd ezt megküldi a nemzeti parlamentek számára.

A belga házelnök (ök) tájékoztatója a 2011. április 4-5-i Elnöki Konferencia eredményeiről: Ez a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság-és védelempolitika parlamenti kontrolljának kérdése miatt fontos.

„State of the Union” vita: A vita lehetőségét Carlo Casini néppárti európai parlamenti képviselő, az EP Alkotmányügyi bizottságának elnöke vetette fel és mi szívesen vettük napirendre, hiszen fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget adjunk az eszmecserére, amelynek célja az európai integráció aktuális helyzetének megvitatása. Az előadó nevéről még nem született végleges döntés, többek között Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke neve merült fel.

Európát kulturális sokszínűség jellemzi

Firtl Mátyás a kulturális programokról is szólt, hangsúlyozva azt a kulturális sokszínűséget, amit Európa nemzetei képviselnek.

Külön szólt a nemzetiségek által képviselt kulturális értékekről.

Az Országgyűlés jelentős hangsúlyt kíván helyezni az elnökségi rendezvényekhez kapcsolódó kulturális programokra.

Az Országgyűlés a Magyar Fotográfusok Háza szakmai partnerségével nemzetközi fotópályázatot hirdetett „Együtt-lét” – Hagyományos kultúrák együttélése a Kárpát-medencében címmel. A fotópályázat célja a Kárpát-medencében élő közösségek életének bemutatása, hiszen a magyar EU-elnökség idején különös súlyt kap a regionalizmus kérdése, a nyelvek és a kultúrák sokszínűsége, valamint a kisebbségek hagyományainak megőrzése. A nagyszabású kiállítás 2011. március 21-től a Parlament előtt, a Kossuth téren tekinthető meg. A díjazott a képekből február első hetében kiállítás nyílt Brüsszelben, az Európai Parlament épületében is.

A másik nagyobb program egy lengyel-magyar közös történelmi múltat feldolgozó kiállítás a Nemzeti Múzeumban, amelyet az Országgyűlés a Nemzeti Múzeummal közösen szervez, és amelynek megtekintése egyben a májusi COSAC plenáris ülést kísérő kulturális program is lesz.

firtl.sopron.hu