Belvárosi képek
 |
|
 
|
 
|
|
|
|
|
Megjelent a Soproni Szemle legújabb száma
A Széchényieknek szentelte 2011. évi második számát a napokban megjelent Soproni Szemle. A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata több írása kapcsolódik a Széchényi-Széchenyi témához, életpályákon, eseményeken, helyszíneken keresztül, mint ahogyan a tavalyi jubileumi év eseményeinek bemutatása is helyet kap a kiadványban.
A megszokott fejezetek szerint szerkesztett számban elsőként a Széchényi család nemzedékei címmel Fazekas István írása olvasható, aki annak próbált utánajárni, hogy Széchenyi György (1605 k.-1695), esztergomi érsek kivételesnek tűnő karrierje mennyire számít egyedinek az adott korban. A korabeli egyházi, társadalmi viszonyokat is alaposan körüljáró tanulmány végköveztetése szerint ahhoz, hogy ezt a fényes karriert befussa, több tényezőre volt szükség. Mindenekelőtt arra, hogy ,,a magyar katolikus egyház a magyar társadalmi felemelkedés egyik csatornájaként működjön”. Ugyanolyan fontos volt Széchenyi György tehetsége és jó gyakorlati érzéke, amellyel sikeresen felismerte a sikeres pálya két alapelemét: a magas iskolai végzettséget és a nemesi rendhez való tartozást, ugyanakkor – mint a szerző írja – ,,mindehhez jó szerencse és jó egészség is párosult”. Széchenyi György tekintélyes vagyont is gyűjtött, azonban ezt a közösség céljára használta fel, az egyház támogatására fordította – derül ki az írásból.
Kelemen Istán a cenki kastélykápolna és a remeteség történetéhez kapcsolódó új adatokat közöl. Künstlerné, Virág Éva a Széchényi család levéltáráról és levéltárosairól ír. A szerző úgy véli, hogy a 21. században sem haszontalan felhívni a szakma figyelmét a Széchenyiek levéltárára. Ez ösztönzést adhat további kutatásokra, amivel a soproni régió történetét lehet árnyaltabbá tenni, tekintettel arra, hogy nagyon gazdag forrásanyagról van szó. A levéltártörténet egy, a levéltárképző családot bemutató résszel kezdődik.
A bizonyosság örök sóvárgása Gondolatok Széchenyi bűvköréből címmel a magyar emberek gondolatvilágában élő Széchenyi-képet elemzi Csorba László írása. A Széchenyi életművéhez, gondolatvilágához, életének, a mában is személyessé tehető üzenetéhez való viszonyulások izgalmas tanulmánya tartalmas és tanulságos olvasmány, nem csak a szakmai érdeklődők számára. A tanulmányt, akárcsak a szám több írását Soltra E. Tamás: Széchenyi István naplója I-X. című, öntött bronz éremdarabjainak sorozata illusztrálja.
|
Ma alapvetően két Széchenyi-kép él a magyar emberek gondolatvilágában. Az egyik a mitikus Széchenyi, a tévedhetetlen hérosz, aki mindent tudott és mindent előre tudott. és akit úgy kell követni, ahogy a hívő követi a szentet. Nem kétséges, hogy a modern szent kultuszának nagyon pozitív szerepe is lehet egyes közösségek életében és működésében, A másik kép a történelmi Széchenyi alakja -egy hús-vér emberé, aki az életnek - kedvenc költőjével, Berzsenyi Dániellel szólva - „megcsókolgatta rózsáját, meg-izzadta vaspályáját", és aki ráadásul beteg is volt ugyan, ám betegségében is nagyszerű teljesítményre volt képes. Sok-szor bizonyult gyarlónak, sokszor hibázott, ezek miatt gyakran - nemegyszer túlságosan is - ostorozta önmagát, ám egyben kivételes zseni is volt, a magyar polgári átalaku-lás első programadó egyénisége. Aligha vitatható, hogy egy ilyen történelmi alak sorsa is a legpozitívabb erkölcsi él-ményt keltheti abban, aki közelebbről megismeri, Csorba László: A bizonyosság örök sóvárgása. Gondolatok Széchenyi bűvköréről |
A Soproni Szemle Műhely című fejezetében Tóth Imre írása szintén Széchenyihez kapcsolódik. Brummer Krisztián a Széchenyi Emlékév eseményeiről szóló ,,tudósítása” sorra veszi a tavalyi évfordulós eseményeket, amelyek közül a Nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum programjai már egy újabb írásban: Tóth Imre beszámolójában szerepelnek. A Műhely fejezet utolsó írása a brennbergbányai szénszállítás történetéhez kapcsolódik már, értékes kigazításokat és kiegészítéseket közöl a tárgyban.
A Soproni könyvespolc fejezet három kiadvány ismertetőjét közli: Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében címmel című, 2009-ben megjelent könyvről Dominkovits Péter írása olvasható. Dávidházy István Hegedűs Elemér könyvéről közöl ismertetőt; ez utóbbi A császári és királyi 9. huszárezred Sopronban címmel jelent meg 2010-ben, Sárváron. Ifj. Sarkady Sándor recenziójának tárgya Kalocsai Péter: Városi tömegközlekedés a Nyugat-Dunántúlon 1867-1914 (Szombathely, 2011.).
B. Tóth Éva
2011. augusztus 14.
/
Kultúra
