| |

A „gyónási titok vértanújára” emlékeztek a sopronkőhidai börtönben

December 11-én, advent harmadik vasárnapján helyezték el és szentelték meg P. Kiss Szaléz emléktáblát a sopronkőhidai börtön külső falán.

A táblaszentelést megelőzően a börtönkápolnában szentmisét tartottak, ahol Frajka Félix és Kálmán Peregrin ferences szerzetes idézte fel a vértanú szerzetes életének állomásait. A börtönkápolnában a mai naptól szintén emléktábla hirdeti P. Kiss Szaléz vértanúságát.

Az eseményen részt vett  Firtl Mátyás Sopron országgyűlési képviselője.  Csallóközi Zoltánnal, aki a miniszterelnök-helyettes képvisletében volt jelen az ünnepségen, közösen helyezett el Sopron országgyűlési képviselője koszorút Kiss Szaléz emléktáblájánál. Az ünnepséget követően Firtl Mátyás a térség országgyűlési képviselőjeként, egyben Sopron város nevében mondott köszönetet a ferences szerzeteseknek és a Sopronkőhidai Börtön és Fegyház vezetőségének azért, hogy újabb emléktábla kerülhetett a börön falára falára. P. Kiss Szaléz ferences vértanú a sopronkőhidai rabságban sorstársa volt Mindszenthy Józsefnek. Ez utóbbi jelentette ki, azt, ami bekövetkezett a történelem sötét időszakában: ,,A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja meg." Firtl Mátyás ezt idézve emlékeztetett arra, hogy a most elhelyezett tábla éppen a Mindszenthy-tábla mellett kapott helyet a börtön falán.

A ferenceseket a világháború idején tanúsított hősies helytállásuk miatt nagy tisztelet vette körül. Kiiktatásuk leghatásosabb eszköze a koncepciós perek gyártása volt. Így történt Gyöngyösön is, ahol Kiss Szaléz (1904–1946) klerikusmagiszter volt. 1945-ben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely a város fiatalságát fogta egybe.

E szervezetben a kommunisták konkurenciát láttak, ezért Szaléz atyát 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal vádolták, hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában, és fegyveres összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya előre megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a gyilkosságot, illetve beszámolt arról is, mit gyóntak neki vádlott társai. A per jogi vizsgálata bebizonyította, hogy a vallomás jelentős része nem Szaléz atyától származik.

Társai közül többen kiszabadultak a fogságból. Vallomásuk szerint papjukat a felismerhetetlenségig verték, de ő a gyónási titkot nem árulta el, a szembesítéskor pedig kijelentette: a jegyzőkönyvet a kínzások hatására írta alá, abból semmi sem igaz.

A tárgyalást magyarul nem tudó szovjet katonák megfelelő tolmács nélkül vezették. A szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján végezték ki Sopronkőhidán. Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik. A per koncepciós jellege és a gyónás szentségének központi kipellengérezése mutatja a tudatos egyházellenességet, Szaléz atya szenvedésvállalása pedig a hit tisztaságáért hozott áldozat.

Kapcsolódó cikk:

http://www.magyarkurir.hu/

firtl.sopron.hu