|

Házi Jenő: Történelmi jogunk Magyarországhoz

„Felemelő jelenség, hogy a múltra való visszaemlékezés épen akkor vált élénké, a mikor ez az ősi városunk sorsdöntő óráit élte." Eképpen méltatta a történész szakma az elcsatolástól fenyegetett Sopron város és polgárságának múltja megismerésére fordított példátlan erőfeszítéseit, áldozatvállalását, a szabad királyi város legfontosabb kiváltságleveleit publikáló oklevéltár ismertetésekor.

Sopron forrásfeltáró, közzé adó főlevéltárosa, Házi Jenő professzionális szakmai munkáját a kortársak a nyugati végek egyfajta kultúrmissziós tevékenységeként is tekintették.

A soknemzetiségű közép-európai kisállamokat egymással szembefordította az első világháború utáni párizsi békerendszer, amely a szomszédsági, rokoni, családi szintre lemenő, máig fájó sebeket érintő konfliktusokhoz vezetett.

Ebben a helyzetben cseppet sem lehetett könnyű az adatok tiszteletére, az autentikus források megszólaltatására törekvő történeti publicisztika. Ez a forrás és adattisztelet jellemzi Házi Jenő azon sajtó publikációját, amely a késő középkor-kora újkor egy közjogi problémáját, a Szent Koronáért zálogba adott nyugat-magyarországi uradalmak státusát mutatja be.

A kortársak szerint Házi „...eddigi munkássága biztosíték arra, hogy (..) a politikai térről jövő ösztönzés az ő objektív, igazságkereső egyéniségén keresztül mindinkább háttérbe szorul és teljesen alárendelődik a tudományoscélnak." - olvasható a kiadvány bevezetőjében dr. Fodor Tamás polgármester ajánlása.

Házi Jenő, Sopron város nagyhírű főlevéltárosának a Soproni Hírlapban megjelent cikksorozatát önálló kiadványban a Soproni Levéltár az 1921. évi népszavazás 90. évfordulójára adta ki. A kiadvány borítóin az elcsatolni szándékozott Nyugat-Magyarország etnikai összetételének térképe, Házi Jenő arcképe (1922), továbbá Sopron város tiltakozása Nyugat-Magyarország elszakítása ellen (1919) láthatók, felelős kiadó: Dominkovits Péter.

BTÉ