Ki engedte ki a keletnémeteket?

Oplatka András a magyar határnyitás kulisszatitkairól írt könyvet. Egy döntés története Magyar határnyitás - 1989. szeptember 11. nulla óra című könyvének bemutatóját tartották Sopronban.

Az 1989-es Páneurópai piknik hátterének tisztázásához szükséges fontos iratokat is még mindig visszatartanak a magyar titkosszolgálatok - állítja Oplatka András, újságíró-történész, aki Sopronban, a BW Pannonia Hotel Európa-termében a közelmúltban megjelent könyvének bemutatóján volt jelen.

Az Egy döntés története című könyve több kulisszatitkot fed fel az magyar-osztrák határ 1989-es megnyitásával kapcsolatban, és néhány, immár már legendának számító tévhitet isigyekszik eloszlatni.

A szerzővel folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a határnyitás történetének ,,éppen a soproni határpiknik az egyik leghomályosabb pontja", már ami a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti. Egyik, egykori szervező hozzászólásából, és a szerzővel folytatott párbeszédből is azonnal kiderült, hogy a mai napig vannak olyan kérdések, amelyekre – az egyelőre hozzá nem férhető írásos dokumentumok, bizonyítékok hiányában – még mindig nem adható egyértelmű válasz. Például arra, hogy a menekülttáborokban jobb sorsra váró keletnémetek ki által szervezetten értesültek-e a páneurópai piknik időpontjáról és helyszínéről, illetve, arról, hogy a határon való átjutásuk, amúgy, a háttérből szervezetten zajlott-e, volt-e abban szerepe az államhatalomnak, és a bel- és külföldi titkosszolgálatoknak, és milyen; vagy inkább egy, akkor már megállíthatatlanná váló, spontán történés volt-e az áttörés.

 

Oplatka András egy profi nyomozó alaposságának, korábbi munkahelye, a Neue Zürcher Zeitung presztízsének és kiváló újságíróként megszerzett kapcsolatrendszerének köszönhetően járt utána az 1989-es magyar határnyitás történetének, úgy, hogy közben nem kevés akadályba ütközött.

 Elmondása szerint sok segítséget kapott a berlini levéltárban és a Stasi archívumában. A magyar titkosszolgálatok által visszatartott iratok ellenére, a berlini forrásokból szerzett tudomást.a magyar belügyi szervek és a Stasi között 1989 nyarán zajlott tárgyalásokról, amelyeknek anyagát a könyvében is felhasználja.

A Stasi dokumentumaiból kiderült, hogy a magyar állambiztonság a határnyitás ellen dolgozott, ezért lehetnek bizonyos emberekre nézve kompromittáló anyagok is a magyar levéltárakban, amelyek a kutatók számára nem hozzáférhetők  - véli Oplatka András.

 

 

 

Több moszkvai levéltárba sem juthattott be, és az osztrák kancellária aktáit sem nézhette meg a szerző, ahol a levéltári törvényükre hivatkoztak, arra hogy 30 évig titkosak az anyagok, de az osztrák külügyminisztérium irataiba mégis betekintést nyerhetett. Ugyancsak 30 évig titkosak a Német Vöröskereszt dokumentumai is, ami azért fontos, mert éppen a sopronpusztai határáttöréssel kapcsolatban derülhetne ki, hogy német oldalról mit tudtak az első keletnémet csoportok átengedésének előkészületeiről, ugyanis a történettel kapcsolatban az is elterjedt, hogy a menekülőket - állítólag - nyugatnémet rokonaik pezsgővel várták a határ túlsó oldalán. Míg mások meg úgy tudják, illetve több, jelből arra következtetnek, hogy az osztrákokat felkészületlenül várta a keletnémet menekültáradat.

 

 
Oplatka könyvének megírása kapcsán több, akkori nagyon magas beosztású kulcsszereplővel interjút készített. Többek között Alekszandr Jakovlev -vel és Gorbacsovval is.
A könyvbemutatón, – amelyen Oplatka András beszélgetőtársa Nagy László, egyik egykori piknik-szervező volt – még több, egykori piknikszervező is jelen volt, és az a Bella Árpád is, aki az akkori határőr-alakulat parancsnokaként, kellő bölcsességgel, feltartóztatás nélkül átengedte a menekülő keletnémeteket. Rajta múlott, hogy ,,mára emlékely és nem kegyhely" az áttörés helyszíne, ahogyan egy interjúban az egykori parancsnok fogalmazott.

 

A határnyitás történetében szerepet játszó, vezető magyar politikusokról is szó esett a könyvbemutatón, amelyen a szerző hangsúlyozta: magyar részről a kulcsszerepet Németh Miklós játszotta a határnyitásban, ,,akitől ezt a történetet ellopták".

Már csak az a kérdés, hogy a tervek szerint februárban német nyelven is megjelenő könyvnek, amely konkrétan és részletesen tisztázza, és az eddigi legendáktól, mintegy megfosztja a vezető politikusok nevéhez kapcsolható szerepvállalás kérdését, –   Németországban, ebből a szemszögből milyen ,,tömeghatása" lesz? - fogalmazták meg a könyvbemutató résztvevői...

 

 

BTÉ