A kiállítás a Perkáta Nyúli-dűlőn feltárt emberi maradványok rajzi feldolgozásából tartalmaz válogatást. A Forma teremben tartott megnyitón a vendégeket Mészáros György intézetigazgató köszöntötte.
Köszöntőt mondott Prof. Dr. Albert Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyettese és Prof. Kőnig Frigyes DLA habil, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A kiállítást Dr. Gömöri János régész nyitotta meg.

 

Dr. Gömöri János régész-muzeológustól a kiállítás anyagával kapcsolatosan megtudtuk, hogy az ásatásról, amelyen az ásatásvezető Kovács Lóránd Olivér volt,  részletek az alábbi internet helyeken olvashatók:
Kovács L. O. - Ács Zs. - Dávid Á. - Hatházi G. Perkáta – Egy Árpád-kori falu és középkori kun szállás a Dunántúlon I.
Kovács L. O. - Ács Zs. - Dávid Á. - Hatházi G.Perkáta – Egy Árpád-kori falu és középkori kun szállás a Dunántúlon II.

Dr. Gömöri János elmondta: a Fejér megyei Mezőföldön, Székesfehérvár és a Duna között fekvő Árpád-kori magyar falut a mongol invázió elpusztította. A tatárjárás után IV. Béla által betelepített kunok a Tiszántúlon (Nagykunság) és a Duna-Tisza közén (Kiskunság) telepedtek le. Mint lovas íjászok  hadi szolgálattal tartoztak a királynak, ezért szabad emberek voltak, mint pl. a székelyek, vagy besenyők (tehát nem jobbágyok).
Hét kun és egy jász szék volt. A dunántúli kunok a Hantos székhez tartoztak, de eredetileg nem ide telepedtek be, a Kiskunságból a XIV. sz. végén telepedtek át a Dunántúlra a tatárok által elpusztított falvak újratelepítésére.
Ez a korszak IV. (Kun) László király uralkodásának vége felé esik.  IV. László, akinek édesanyja volt kun, adta Sopronnak a szabad királyi városi rangot, ezzel a vékony szállal "kötődnek" jelképesen a kunok Sopronhoz. Még ebben a korban is napirenden volt a részben még nomadizáló kunok keresztény hitének megerősítése és az letelepítésük téli szállásaikra.

Dr. Gömöri János megemlítette az 1278.évi morvamezei (dürnkruti) csatát, ahol IV. (Kun) László magyar király - többek között kun lovasíjászaival - döntötte el a küzdelem kimenetelét Habsburg Rudolf javára (- a harcmezőn elesett- ) II. Ottokár cseh király ellen. Ezzel az Ausztriai hercegséghez tartozó területek (Stájerország, Karinthia és Krajna) a Habsburgok  kezébe kerültek, tehát döntő magyar segítséggel alapozták meg hatalmukat.
Ebben az időben feltehetően Sopron mellett is vonultak fel a királyi sereghez tartozó kun segédcsapatok.  

Perkáta középkori templomának árkában előkerült egy aranyozott körmeneti kereszt korpusza Felvetődik a kérdés, hogy az idetelepített kunok  imádkozták-e még itt a kun Miatyánkot, nyilván először saját nyelvükön kellett elsajátítaniuk a keresztény tanokat. A kun Miatyánk az egyetlen összefüggő, máig fennmaradt kun nyelvemlék.

Dr. Gömöri János a kiállítás megnyitón felolvasta a kun Miatyánk szövegét, amelyet néhai egyetemi hallgatótársától, a kipcsak-török nyelv későbbi kiváló tudósától, Mándoky Kongur István turkológustól hallott először az Eötvös Kollégiumban.

Az interneten megjelent mai olvasat szerint változat így hangzik:

"bizim atamiz kim-szing kökte
szentlenszing szening ading
düs-szün szening könglügüng
necsik-kim dzserde alaj kökte
bizing ekmegimizni ber bizge büt-bütün künde
ilt bizing minimizni
necsik-kim biz ijermiz bizge ötrü kelgenge
iltme bizni ol dzsamanga
kutkar bizni ol dzsamannan
szen barszing bu kücsli
bu csin ijgi tengri amen."

A régész-muzeológus megnyitójában azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia Rajzi és Geometria Tanszékének, Kőnig professzornak és hallgatóinak, valamint a MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ Kovács Lóránd Olivér által vezetett munkacsoportjának példaértékű az együttműködése és az a tudományos- és művészeti képzés szempontjából is sok eredményt mutat fel.

Végül elhangzott egy szintén Mándoky Kongur István által fordított és közölt kazáni tatár népköltemény részlete. Ez a nép, nyelvét tekintve a baskírokkal együtt a kipcsak-török nyelvcsoport "volgai kun" ágához tartozik – mondta el kiállítás megnyitójában dr. Gömöri János.

Hej, én dalos fülemülém
(fordította: Mándoky Kongur István)

"Hej, én dalos fülemülém,
Folyó zúgó nádasa.
Csengő szavú csalogánynak
Messzire száll víg dala.

Hej, én dalos fülemülém,
Folyó fölött kél a nap.
Hajnal hasad, szívemet meg
Szorítja a búbánat".

Ez az idézet azért fontos, – mert mint dr. Gömöri János elmondta –, azt igyekezett vele érzékeltetni, hogy, a művészek olyan életszerű rekonstrukciókat készítettek a koponyák alapján, hogy a pillanatot megörökítve az egykori emberek érzelmei is visszasugároznak az alkotásokról.

***

Az AMI-ban kiállított munkák alkotói: Ádám Zsófia, Albert Ádám, Csávás Viktória, Csordás Zoltán, Csuth Péter, Czajlik Zoltán, Dávid Zita, É. Kiss Piroska, Farkas Gergő Tamás, Funták Gyula, Horváth Csilla, Hutóczki Vivienn, Juhász Kinga, Kaliczka Gabriella, Kárpáti Gergely, Kiss Gergely, Kiss József Gergely, Kőnig Frigyes, Kristófy Dániel, Matyus Dóra, Merényi Dávid, Mráz Judit, Oláh Marietta Éva, Orbán Edina, Szabó Lilla, Szabóné Szilágyi Mária, Szokán Erika, Talabér Ágnes, Várai Artúr, Végh Júlia.

 

A tárlat 2012. március 3-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig, 10-18 óráig.

 

BTÉ

Fotó: nyme.hu