|

Európai csatlakozásról és EU-s politikáról ukrán fiataloknak

Fotókkal frissítve

Az ukrán fiatalok a  „Manufacture of EU Politics” című rendezvénysorozat keretében vesznek részt több napos magyarországi és szlovákiai tanulmányúton.

 Firtl Mátyás az Európai Ügyek Bizottságának alelnökeként bemutatta a Bizottság felépítését és működését és kitért Magyarország EU csatlakozással kapcsolatos tapasztalataira is.

A Magyar Országgyűlés Európai ügyek bizottságának alelnökeként Firtl Mátyás előadásának bevezetőjében fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Európai Közösség megálmodói Adenauer, Schuman, De Gasperi elsősorban nem csak gazdasági közösséget, hanem egy értékközösséget szerveztek. Olyan európai értékelvek alapján tették ezt, amelyek  az Európai Közösség és az európai nemzetek jövőjét is biztosítják a foglalkoztatás, a közösségi érdekek, a szociális biztonság, a rend, a szolidaritás, a felelősség jegyében.

 Az ukrán csoport számára fontos a 2 velük határos EU tagország csatlakozási tapasztalatainak megismerése, a kapcsolatoépítés helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel különös tekintettel közös, illetve a határmenti együttműködés területén.

  A csoport programjában ezt megelőzően szerepelt nyíregyházi és debreceni találkozó is, amelyeket követően a Magyar Külügyi Intézetbe, a Parlament Külügyi bizottságába is ellátogattak, de a Szlovák Parlamentben, a Pozsony Tartomány előljáróival, az Ukrán-Magyar kereskedelmi Kamara vezetőivel szintén találkoztak a közélet iránt érdeklődő fiatalok. A parlamenti találkozókat követően a csoport az Ukrán Országos Önkormányzatba is ellátogatott.

A Kijevi partnerszervezet, az ún. IPO kezdeményezésére (http://www.ipo.org.ua/) szervezett rendezvény a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozásával valósult meg.

A Robert Schuman Intézet által az önkormányzatokban és civil szférában aktív ukrán fiatalok részére az EU tagországokba szervezett tanulmányút alkalmával az Európai ügyek bizottsága nevében Firtl Mátyás Magyarország tapasztalatairól az Európai Unióval, a csatlakozási folyamat tanulságairól szólva , a bizottság bemutatását követően kifejtette:
- A nemzetközi kapcsolatok tekintetében a bizottság nagy figyelmet fordít a szomszédos országok, valamint a tagjelölti és potenciális tagjelölti státuszú államok partnerbizottságaival történő együttműködésre. Szólt a regionális szintű visegrádi együttműködésről, amelynek keretében fél éves rendszerességgel találkoznak a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar parlament partnerbizottságai. A V4 országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak magyarországi találkozójára 2012 szeptemberében került sor Sárospatakon, ahova a horvát társbizottság is meghívást kapott. A féléves uniós elnökségek során pedig az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok elnökségi, illetve plenáris találkozóján vesz részt.

Előadásában Firtl Mátyás uniós tagságunk vívmányait is felsorolta. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz történelmi eseménynek tekinthető. Hazánk számára 2004. májusi elseje elsősorban egy másfél évtizedes társadalmi-politikai átalakulás, valamint gazdasági felzárkózási folyamat sikerét jelentette. A tagságra történő felkészülés és az erőfeszítések mögött kormányzati ciklusokon átnyúló, példaértékű nemzeti összefogás állt.

A csatlakozás által részéve váltunk egy olyan értékközösségnek, amely a szolidaritáson és együttműködésen alapul, bátorítja a kulturális sokszínűséget és az esélyegyenlőség megvalósítását, valamint elősegíti az emberi jogok védelmét.

Európai uniós tagságunk vívmányaként fontos megemlíteni az uniós döntéshozatalban való részvételt. Tagállamként Magyarország befolyásolhatja a tanácsi vitát és döntést, a tagállamok véleményét, értelmes kompromisszumokat alakíthat ki, s végső eszközként megakadályozhatja a számára kedvezőtlen döntés meghozatalát.

Firtl Mátyás arról is szólt, hogy az elmúlt évek legfontosabb, a lakosság széles körét érintő pozitív történése a schengeni csatlakozás volt. Schengeni tagságunkkal a 2004-es csatlakozást követő időszak egyik legfontosabb magyar célkitűzése valósult meg. A schengeni bővítéssel 2007. december 21-én megvalósult a határellenőrzés felszámolása a szárazföldi és tengeri határokon, a reptéri határellenőrzés megszüntetése pedig 2008. március 30-án valósult meg.

Hazánk számára az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a schengeni bővítéssel ne alakuljon ki válaszfal a schengeni külső határok mentén, csatlakozásunk ne jelentsen akadályt a határ két oldalán élő magyarok kapcsolattartásában. Az akadálytalan kapcsolattartás elősegítése céljából 2007 decemberétől kishatárforgalmi egyezményeket dolgozott ki a magyar kormány a schengeni vízum kiváltására kötelezett vajdasági és kárpátaljai magyarság érdekében. A program célja azoknak a gazdasági gyökerű gondoknak az áthidalása volt, mely a magyar–magyar kapcsolattartást terhelhette volna meg Magyarország schengeni csatlakozását követően a vízumköteles Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában.

Firtl Mátyás hangsúlyozta: Az EU csatlakozáshoz Ukrajnának is teljesítenie kell a közösség elvárásait.

Szükség van arra, hogy Kijev hitelt érdemlően bizonyítsa: a 2012. október 28-i parlamenti választások mindenben megfeleltek a nemzetközi előírásoknak. Az Unió korábban leszögezte, a helyszínen járt uniós megfigyelői delegáció, valamint a rendelkezésre álló információk szerint „a parlamenti választások vegyes képet mutatnak, számos hiányossággal, és a korábbi előírásokhoz képest jelentős visszalépéssel”. Ugyancsak cselekednie kell Ukrajnának a „szelektív igazságszolgáltatás” mielőbbi megszüntetése érdekében. A harmadik problémakör, amit Ukrajnának kezelnie kell, az az igazságügyi rendszer szerkezete. Az Európai Unió már hónapok óta igazságügyi reformot sürget Ukrajnában.  A három probléma orvosolása után lehet szó az egyébként már parafált társulási megállapodás aláírásáról, (amely az uniós szabadkereskedelmet is megteremtené Ukrajna számára),  a 2013. novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón.

 firtl.sopron.hu