Páneurópai Piknik-évforduló: Sopron: kapu a szabad Európa felé

Az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Stiftung szervezésében tartották ma a Páneurópai Piknik eseményeit értékelő konferencia első napját.

Köszöntők hangzottak el Dr. FODOR Tamás, Sopron MJ Város polgármestere, Dr. MAGAS László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnöke, ANTALL Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója, Frank SPENGLER, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője részéről.

 

- A történtek jelentőségét növeli, hogy ilyen horderejű változások – az európai történelem megfigyelhető „algoritmusa” szerint – korábban vérrel és vassal következtek be. Aligha becsülhető eléggé, hogy a kontinens történelmének legutóbbi gyökeres fordulata ezúttal lényegében békésen, háborús tömegpusztításoktól mentesen zajlott - hangoztatta dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere köszöntőjében.

Másik sajátossága afordulatnak, hogy nem a modernkori politika meghatározó intézményesült aktorai, pártok, illetve regnáló kormányok voltak a metamorfózis kezdeményezői és kiteljesítői, hanem „civil” szerveződések által generált tömegmozgalmak.

A legnagyobb horderejű változás köztudottan a német kettéosztottság megszüntetése volt. Mindazonáltal a német újraegyesítés nem a világszerte ismert sokkoló jelkép, a Berlini Fal leomlásával kezdődött, hanem itt, a Páneurópai pikniken, az magyar-osztrák határ mentén - mondta dr. Fodor Tamás.

Köszöntő beszédet Dr. GULYÁS Gergely, parlamenti képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke tartott.

 

A Páneurópai Piknik történelmi értékelésével Hildigund NEUBERT, a Türingiai Miniszterelnökség Államtitkára nyitotta meg a konferencia első napját.

 A további  részletes program itt olvasható:

http://www.paneuropaipiknik.hu/files/konferencia_megh_hu_de.pdf

 

Tudatos szervezés és szerencsés véletlenek sorozata

Tudatos szervezés és szerencsés véletlenek sorozata vezetett negyedszázaddal ezelőtt ahhoz, hogy sikeresen zárult a sopronpusztai páneurópai piknik - emlékezett vissza az egyik szervező az akkori eseményekről szóló soproni konferencián hétfőn.

Nagy László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány főtitkára egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy határozott céljuk volt "a berlini fal lebontása". Hozzátette: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek közül, ha egy nem jön be, bukik az egész". Kezdve a szervezők összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre államminiszter támogatásáig, aki "nem csak védelmet adott" nekik - sorolta.
Filep Mária, a piknik ötletadója kiemelte: egyaránt a megrendezés felé lökte őket Nagy Imre és mártírtársai újratemetése és az a tény is, hogy a román határőrök golyóinak pár hét alatt több Magyarországra menekülő ember esett áldozatul, mint a vasfüggönynél évtizedek alatt.

A rendezvény két legfontosabb fundamentumaként Habsburg Ottót, a páneurópai mozgalom vezéralakját és Pozsgay Imre akkori államminisztert említve kijelentette, szükség lenne egy újabb páneurópai piknikre, mert a kiútkeresés Európa közepén ma is időszerű.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki 1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról gondoskodott, azt emelte ki: az általa vezetett közösségben sajátos szellemiség alakult ki, amelynek eredményeként az NDK menekülő polgárainak problémájára magától értetődően adták meg "az igazi emberi választ, a szeretetet".
Érdekes példaként említette, hogy a közösség tagja volt egy politikai menekült, aki korábban a romániai televízió "fő-főmunkatársa" volt, így a plébánián az egyik diktatúrából elmenekült ember segítette azokat, akik épp egy másik diktatúrát hagytak maguk mögött a szabad élet reményében.

 

A páneurópai piknik volt az a pillanat, amelytől "a németek szabadnak és egyesültnek érezhették magukat"

A páneurópai piknik volt az a pillanat, amelytől "a németek szabadnak és egyesültnek érezhették magukat" - mondta az esemény negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén Pozsgay Imre egykori államminiszter, hétfőn.

 Mint mondta, az esemény előkészítése idején, egy telefonbeszélgetés során vetette fel Habsburg Ottónak, hogy ha a Magyarországon tartozó keletnémet menekültek, "ha arra járnak, véletlenül, kitalálhatnának az országból", amire a páneurópai mozgalom az ötletet elfogadó vezetője azt javasolta: annak érdekében, hogy az esemény ne terhelje meg a két állam kapcsolatát, egyikük se vegyen részt a pikniken.

Pozsgay Imre arról beszélt: amikor 1988-ban bejelentette a vasfüggöny, azaz a műszaki zár lebontását, jelezte, "nem a mi dolgunk, hogy más országok polgáraira vigyázzunk". Ez Berlin hivatalos köreiben komoly felháborodást váltott ki, s ezért fogadta örömmel nem sokkal később, hogy a Szovjetunió "magára zárta az ajtót" ebben a tekintetben.

A pikniken történtek "lezárták az NDK-val való tárgyalás lehetőségét", mondta, utalva a keletnémet kormány "látszólag gáláns" javaslatára, amely szerint Magyarországról visszatérő polgárai továbbutazhatnak Nyugatra, de tudomása szerint ezzel a lehetőséggel senki nem kívánt élni.

Pozsgay Imre szerint az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország átengedésével a Szovjetuniónak "nyakába varrták azt a térséget, amely aztán felbomlasztotta".

Ő a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján abban bízott, hogy "alakul majd Magyarországon is egy hiteles, demokratikus szellemű baloldali párt", ehelyett "a nómenklatúra menedékháza született meg", amelyet az 1990-es küldöttnévsor alapján "'80-ban is összehívhatott volna Kádár János".

 Szájer József: El kell döntenünk, hogy milyen Európát akarunk

Az Európai Unió "évtizedes konszenzusos rendszere" békeidőben ugyan meghozta az eredményeit, de válságban nem működik, ezért "el kell döntenünk, milyen Európát akarunk" - hangoztatta hétfőn Sopronban, a páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Szájer József.

 A Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt alelnöke szerint Európa jövőjét illetően "teljes tanácstalanság uralkodik", pedig a kérdés az, hogy "csinálunk-e egy cselekvőképes Európát" vagy hagyjuk a jelenlegi, sodródó állapotot, amelyben reális döntések születnek ugyan, de perspektíva hiányában.

Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén az európai közösség "épp sikereinek csúcsán járt", és - a kontinens keleti feléhez hasonlóan - ott sem számítottak arra, hogy a keleti blokk összeomolhat. Fennállt a veszélye, hogy a változások sorsa olyan irányba fordul, mint Kínában, ahol véresen verték le a Tienanmen téri tüntetést - tette hozzá.

Óriási kockázatok voltak ebben a rendszerben, és mindenki próbálgatta a rendszer határait - emlékezett Szájer József, hozzátéve, csak utóbb ismerték fel, hogy a határok feszegetésében bármeddig el lehet menni.

Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítéséről szólva megjegyezte, "kész helyzetben az tűnt a legértelmesebb, kikerülhetetlen dolognak", de a régi és az új tagok "egymással dűlőre sohasem jutottak". Mivel a Nyugat azt várta, hogy az új tagállamok átvegyék sikerreceptjét, "hogy mi ehhez tudunk-e hozzátenni, arra nem voltak kíváncsiak"; "mi mindig Nyugatra néztünk, a nyugatiak meg magukra" - fűzte hozzá.

Arnold Vaatz német parlamenti képviselő, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese arról beszélt: az első világháború kitörése előtt a kontinens éppoly rendben lévőnek látszott, mint pályája csúcsán az Európai Unió.

A politikus szerint a közösség tagjai megtanulták, hogy "a nemzeti egoizmusok konfrontációja halálra van ítélve", ugyanakkor a második leckével adós maradt az EU, mivel "a régi Európa mind a mai napig a régi koordinátarendszer szerint gondolkodik" és a kontinens keleti felét idegennek látja, ezzel is elvéve a közösség vonzerejéből az ott élők szemében.

Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem Védelem- és Biztonságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője azt emelte ki felszólalásában: amikor a kérdés felmerült, "az EU mindig azt a választ adta, hogy bővítünk, éppen ezért tart most ott, ahol tart", miközben a közösség sem a kilencvenes években, Jugoszláviában, sem most, Ukrajnában nem volt képes megoldani a válságot. A visegrádi államokról szólva megjegyezte, "nem vagyunk együtt", "nincs is igazi együttműködés", hiszen ezen államok külkereskedelmi forgalmának alig három százaléka irányul egymás felé.

 sopron.hu