datum+nevnap
| | |


Belvárosi képek
 
 
7 érv Sopron mellett - videó
 
 
Innováció Fidelissima - videó
 
 
Turisztikai Portál Önkormányzati Portál E-Ügyintézési Portál Társulás

továbbküldés e-mailben | nyomtatás

I. 2. Az ügyintézéssel kapcsolatos legfőbb teendők

 

1. Tekintse át az Ön által kívánt ügymenet-leírást.

http://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok

 

2. Keressen megfelelő tervezőt, aki segít Önnek.

http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61

 

3. Tájékozódjon az érintett terület szabályozási tervének és helyi szabályozási tervének előírásairól.

 

4. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok nem mindig helyesek; lakcím-változás esetén külön kell kérni a földhivatalban a cím átírását. (Ha a kérelmező és a vele szomszédos ingatlanok rossz címmel szerepelnek, jelentősen megnövekedhet az adminisztrációs teendő és idő.) A kérelmező – saját érdekében – előzetesen is felkutathatja a megfelelő címeket.

 


A kérelem benyújtása lépésről lépésre (Letölthető pdf formátumban)


 

 

Az Építéshatósági osztály főbb feladatai


A jegyző hatáskörében eljárva:

- építmény, építményrész, épületegyüttes engedélyköteles építési munkáival kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezés,

- építésügyi hatósági ellenőrzések,

- a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelőség szakkérdés vonatkozásában szakhatósági közreműködés,

- építésügyi hatósági hatáskörbe tartozó hatósági bizonyítványok kiállítása,

- 3,5 t össztömeget meghaladó tehergépkocsik elhelyezhetőségére vonatkozó hatósági bizonyítványok kiállítása,

- rendezési tervek készítésében, felülvizsgálatában és módosításában való közreműködés,

- műszaki tervtár kezelése

- hatósági nyilvántartások és statisztikai kimutatások vezetése,

 


Az itt olvasható információkkal szeretnénk megkönnyíteni eligazodását az építésügyi hatósági engedélyezések területén.


Az építésügyi hatósági eljárásokról

1. A döntés folyamata

2. A tervezés folyamata

3. Az engedélyezésről általában

 

 1.) A döntés folyamata

Amikor először felmerül az építés gondolata, a döntést alaposan meg kell fontolni. Az építéssel sok gond és nehézség jár. Ennek csak egy kis része a különböző hatóságokkal, köztük az építésügyi hatósággal való egyeztetések sora. Először válasszunk egy tervezőt. Vele összeállítjuk az úgynevezett „beruházási program”-ot. Bizonyos kérdések tisztázása alapvető fontosságú a tervező számára és nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt első látásra gondolnánk. Általában többszöri, hosszasabb beszélgetés szükséges az építtető és a tervező között.

A végleges döntés meghozatalához feltétlenül szükséges a pénzügyi lehetőségek minél pontosabb feltárása. Tájékozódni kell a különböző pénzintézeteknél a hitel lehetőségekről, amelyek feltételei nem minden banknál azonosak, ezért indokolt többet is felkeresni információ szerzés céljából. Annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy mennyi pénzre lesz szükség az építkezéshez, a már kiválasztott tervező nyújthat segítséget. Az építményérték meghatározása majd kötelező melléklete lesz az engedélyezési dokumentációnak is.


 2.) a tervezés folyamata

A tervező személye: a Magyar Építész Kamara által kiadott országos tervezői névjegyzékben is kereshetünk tervezőt. Feltétlenül tájékozódjunk a tervező jogosultságáról. Olyan tervezőt kell találnunk, aki a mi elképzeléseinket össze tudja egyeztetni a jogszabályok alkotta keretekkel, mindeközben figyelembe veszi az anyagi korlátokat és az építészeti szakmai szabályokat is. A részletes előírásokat és az egyes tervezői kategóriák tervezési jogosultságát – azt, hogy mekkora és milyen funkciójú épületet tervezhet –  az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet tartalmazza. A megfelelő tervezési jogosultság mellett a tervező kiválasztásának másik fontos szempontja a már megvalósított munkáinak ismerete. Ezért próbáljuk meg kideríteni hol, milyen épületek készültek az ő tervei alapján.

A telek: a leendő épület helyének, a teleknek a kiválasztásában több szempontot kell figyelembe venni. Ezek között vannak olyanok, melyeket az építtető is kellőképpen mérlegelni tud. Vannak azonban az ingatlanhoz kapcsolódó olyan egyéb körülmények is, amelyek alapvetően befolyásolják az oda megépíthető épületet, és nem látszanak első ránézésre. Ilyenek a helyi építési előírások, amelyek meghatározzák többek között a beépíthető terület nagyságot, az építhető legnagyobb építmény magasságot, az épület elhelyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá más műszaki jellegű tulajdonságok (pl.: geológiai adottságok, közmű csatlakozási lehetőségek, stb.). Ezek pontos megismerésében célszerű a tervező segítségét igénybe venni, hiszen ő szakszerű és célirányos kérdéseket tud feltenni azoknak a hatóságoknak, amelyek ezekkel az adatokkal rendelkeznek.

Az engedély nélküli kivitelezésről: mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka, építési engedély köteles-e, vagy sem. Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni. A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja. Az építésügyi bírság összegét „az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet” szabályozza.


3.) Az engedélyezésről általában

A tervezésnek – az engedélyezési tervek elkészítésének – fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet.

A dokumentáció tartalmát az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához.

 

2013. január 1-jétől az engedélyezési tervdokumentációkat a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton, vagy az önkormányzati jegyzőnél adathordózón, vagy az ÉTDR-be (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer, www-e-epites.hu/etdr) történő feltöltéssel lehet benyújtani.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – megfelelő illetékkel ellátva az építtető vagy a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.törvény (Ket.) szerinti meghatalmazottja papír alapon vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel nyújthatja be.

Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 20 napos teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet előírásai szerinti határidők vonatkoznak. Ebbe a határidőbe nem számít bele pl. a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője – jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző – a határidőt indokolt esetben, egy ízben meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.

Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba/végzésbe foglalja. Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti II. fokú építésügyi hatósághoz. Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

A II. fokú építésügyi hatóság a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség.

 

<< vissza a főoldalra

2015. február 24. / Építéshatósági osztály