|

Sopron számára kulcskérdés a vasútfejlesztés

A GrenzBahn határon átnyúló ETE-projekt keretében az osztrák-magyar szakértői csoport a projektzáró konferencia során bemutatta a projekt eredményeit, majd a résztvevők magyar és osztrák politikusok, valamint vasúti és pénzügyi szakemberek közreműködésével megvitatták a lehetséges további lépéseket.

Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a Juncker-csomag keretében megvalósíthatók legyenek a Magyarország és Ausztria közötti vasúti fejlesztések - ezt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdasági diplomáciáért felelős államtitkára mondta a közösségi közlekedésről szóló konferencián.

Amennyiben a 162 millió euró összköltségvetésű fejlesztés a Juncker-csomagban nem  tud megvalósulni, úgy más forrásokat bevonása is elképzelhető – tette hozzá Magyar Levente. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy amikor a  határnyitás 25. évfordulójára készülődve vizsgálat készült arról, hogy
milyenek a közlekedési viszonyok a két ország között, arra jutottak, hogy „messze nem tartunk ott, ahová 25 év alatt el tudtunk volna
jutni”.   

Hozzátette, ugyanakkor az elmúlt évben olyan jó együttműködés alakult ki Burgenland tartomány és a magyar kormány között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét ország elkötelezett legyen a fejlesztés támogatása mellett.

Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke arról beszélt, hogy az Felsőőr (Oberwart) és Szombathely közötti vasúti pálya felújítása mintegy 130 millió euróba kerül, amelyből 89 millió euró az osztrák félt, 30 millió euró a magyar félt érinti.

A Sopron és Ebenfurth közötti vasúti pálya fejlesztése pedig 43 millió euróba kerül, amelyből 33 millió az osztrák, 10 millió euró a magyar rész.
Hozzátette: a mostani fejlesztési ciklusban Ausztriában 40, Magyarországon akár 80 százalékos támogatottságot is elérhet a fejlesztés az unión belül.
Az Ausztria-Magyarország Programban megvalósult tanulmány szerint az Felsőőr és Szombathely közötti vasúti pálya felújításának egyik kedvező következménye lehet, hogy a határ mentén mintegy 2200 új munkahely jönne létre, 2030-ig pedig mintegy 97 millió eurós pozitív gazdasági hatása lenne a térségre nézve.
A Sopron és Ebenfurt közötti vasúti pálya korszerűsítése következtében a jelenlegi napi mintegy 2200 utasról 3900 utasra, 43 százalékkal
növekedne a forgalom. A beruházás révén pedig mintegy 1600 új munkahely jöhetne létre a tanulmány szerint.

Az eseményen Sopron város nevében dr. Fodor Tamás polgármester elmondta: a város számára fontos a GYSEV Zrt., amely nem csak munkaadó, de a vasút a gazdaság egyik felhajtó erejeként is fontos összeköttetést biztosít a térségben. Sopron szempontjából a vasútfejlesztés hosszú távon meghatározó jelentőségű. Az infrastruktúra-fejlesztés kulcskérdés az elkövetkező évtizedek számára, mint ahogyan a megvalósítás módja, azaz a nyomvonal, amelynek a város lakott területeit ki kell kerülnie. A vasútfejlesztésnek a gazdaság számára fontos felhajtó szerepe van - hangsúlyozta dr. Fodor Tamás.

 A régió fejlődésének, a nyugati határszél gazdasági lehetőségeinek alapja a jó vasúti infrastruktúra.

Kimelete még: a határon átnyúló projektek keretében mindkét fél a leghatékonyabban ki kell tudja használni az elkövetkező időszakban rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat.

 A projekt  legfontosabb eredményei között Sopron számára a kapacitásbővítés a Sopron-Ebenfurth vasútvonal kiépítése kapcsán elhangzottak fontosak.

A regionális és nemzetközi keretfeltételek változása miatt a jövőben új követelmények merülnek fel a Sopron-Ebenfurth vonal tekintetében is:

• a nemzetközi SETA vasúti folyosókhoz való csatlakozás – a gazdasági telephelyek elérhetőségének javítása
• a Sopron-Ebenfurth térség dinamikus fejlődése (a lakosságszám növekedése 1981-2014 között 12%-22%)
• a mobilitás nagymértékű fokozódása
• jelentős határon átnyúló forgalom

A cél a fenti pályaszakasz vonatkozásában annak megállapítása volt, hogy a meglévő vasúti infrastruktúrát mennyiben kell fejleszteni annak érdekében, hogy lehetővé tegyük egyrészt a teherforgalom kapacitásbővítését Sopron, illetve Eisenstadt és Bécs viszonylatban, másrészt pedig a személyforgalom tartós menetrendi stabilitását.

A tanulmány több lehetséges változatot vizsgált meg és hasonlított össze: többek között a teljes pályaszakasz kétvágányúsítását, illetve a szakaszosan két sínpárral számoló változatot.

A beruházási, valamint a fenntartási és üzemeltetési költségek Sopron-Ebenfurth szakaszra vonatkozó költségbecslését a GYSEV bocsátotta rendelkezésre, mely a személy- és teherforgalmi közlekedési áramlatok, valamint a különféle változatok esetén befolyó jegybevétel kalkulációjával járult hozzá a projekthez.

Az elemzés azt mutatta ki, hogy a 2. változat – szakaszos két sínpáros kiépítés, eisenstadti deltavágánnyal - az egyetlen, amely üzemeltetési és általános gazdasági szempontból pozitív. Konkrétan az alábbi lépések megvalósítása ajánlott:

• deltavágány létesítése Ebenfurthban (legrövidebb változat)
• az Eisenstadt/Wulkaprodersdorf delta megépítése
  • a pálya kétvágányosítása az Eisenstadt/Wulkaprodersdorf delta és Neufeld/Leitha vasútállomás között
  • módosított nyomvonal Sopron vasútállomás és a schattendorfi határátlépési pont között

  

A GrenzBahn közlekedési modell számításai azt mutatták, hogy a fenti intézkedéscsomag révén az átlagos napi forgalom a jelenlegi kb. 2.200 utasról 43 %-kal, tehát kb. 3.900 főre növelhető. Kiépítés nélkül az utasszám növekedése csak 21 %-ot tenne ki, a fennmaradó több, mint 1.000 fő túlnyomórészt gépkocsival közlekedne, jelentős terhelést okozva.

E változat prognosztizált költségei az osztrák szakaszon kb. 33 millió eurót, a magyar szakaszon pedig 10 millió eurót tesznek ki, ami 43 millió eurós összköltséget jelent.

Fenti eredményekkel szemben a szakasz teljes hosszán való két sínpáros kiépítés (1. változat) kb. 81 millió eurónyi beruházást igényelne, az üzemeltetés szempontjából pedig évente kb. 2 millió euró pluszköltséget jelentene Burgenland terhére.

 Az IHS részéről a 2. változatra vonatkozóan elkészült gazdaságossági számítás szintén pozitív eredményt mutat, hiszen az előrejelzés szerint a beruházás révén kb. 1.606 új munkahely jön létre. Ezen túlmenően 2030-tól évi kb. 54 millió eurós gazdasági hatás várható. E változat megvalósítása tehát elsősorban a várható regionális hatások miatt ajánlott.