L. Simon László beszédében kifejtette: a létesítmény fejlesztése teljes mértékben illik a kormány azon fejlesztési törekvéseibe, hogy a Fertő-táj világörökségi területének kincseit a széles közönség megismerje, s ne csak itthon, hanem külföldön is. 

 

 

 

Ezért áldoz a kormány a fertődi Esterházy-kastélyra és a Fertő tó körüli kerékpárút fejlesztésére is, és ezért támogatta a kőfejtő és barlangszínház felújítását.

A politikus hozzátette: Sopronnak most már két kőszínháza van, egy a "klasszikus értelemben vett kőszínház", a Soproni Petőfi Színház a város szívében és egy "igazi kőszínház" Fertőrákoson. 

 

 

A 12 millió évvel ezelőtt kialakult kőfejtő történelméről szólva elmondta, hogy a harmadik században az ott található lajtamészkövet már használták a bécsi és a soproni házak építésénél, az 1500-as években megkapták rá a bányászengedélyt, és ezután már iparszerűen fejtették a követ.

 

Hozzátette: az 1948-ban bezárt kőfejtőben az első koncertet 1937-ben rendezték, s 1951-ben műemlékké nyilvánították. Itt forgatták 1964-ben a Várkonyi Zoltán által rendezett Kőszívű ember fiai című Jókai Mór-filmadaptációnak azt a jelenetét, amikor Baradlay Richárd hazatér a huszárjaival, majd a Bujtor István főszereplésével készült Sándor Mátyás című televíziós sorozat egyik jelenetét.

 

 

A barlangszínház nyitó hangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar telt ház előtt adta elő Ludwig van Beethoven III. Leonóra nyitányát, Joseph Haydn Esz-dúr szimfóniáját és Bartók Béla Concertóját, Kocsis Zoltán vezényletével.

 

 

 

Az ünnepi hangversenyen jelen volt dr. Szájer József, soproni származású EP-képviselő, dr. Molnár Ágnes és Firtl Mátyás, országgyűlési képviselők, Sopron város vezetői, dr. Fodor Tamás polgármester és dr. Simon István alpolgármester, Palkovits János, Fertőrákos polgármestere, a soproni képviselőtestület tagjai, a környékbeli települések vezetői, közéleti személyiségek.

 

 

A barlangszínházat 2011 augusztusában, a kőfejtőt 2011 novemberében zárták be, miután életveszélyessé váltak. A kétmilliárd forintos fejlesztés munkálatai 2013 augusztusában kezdődtek. Az Európai Unió 1,3 milliárd forinttal, a kormány 402 millió forinttal támogatta, a soproni önkormányzat pedig 317 millió forint önrésszel járult hozzá az építkezéshez.

 

MTI