|

EP választás: Sopron Európa sok-sok millió lakásába jut el

Az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportja a család, a jólét, a biztonság és a szolidaritás értékeit tartja kiemelten fontosnak – ezek köré épül fel film is, melynek címe: „Értékek uniója a 21. századra”.

25 millió példányban, 21 nyelven készült, több éven át forgatott videofilm főszereplője Járóka Lívia, a Fidesz EP képviselője az első roma származású politikus volt az Európai Parlamentben 2004-ben.

Az Európai Néppárt őt tartotta legalkalmasabbnak arra, hogy a jövő évi választásokon megszemélyesítse, közelebb hozza az emberekhez azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tart: a családot, a jólétet, a biztonságot és a szolidaritást. Miért? Mert fiatal is, nő is, több gyermekes édesanya is, az EU egyik új tagországából való, ráadásul abból a kisebbségből való, amelynek talán a leginkább szüksége van Európában a szolidaritásra.

Járóka Lívia maga is ezt érzi a legfontosabbnak: „Lehet akárki, akármilyen gazdag, ha nem érzi jól magát a bőrében, abban a közegben, ahol él. Azt gondolom, hogy az emberek egymásra való jobb odafigyelése, sokkal erősebb szándék arra, hogy megértsük a másikat, a közös utat keressük, és ne a különbözőséget, ez most ebben a politikai és gazdasági helyzetben, amit Európa kénytelen elszenvedni, ez egy nagyon fontos üzenet a társadalmi kohézió. Azt gondolom, hogy csak ezen az úton valósul meg a gazdasági prosperitás.”

Itt tekinthető meg a film:

http://jarokalivia.hu/galeria/File/videok/unionofvalues_hu.wmv

A listát Schmitt Pál, a magyar néppárti delegáció jelenlegi irányítója vezeti, őt követi Szájer József és Gál Kinga.

A lista további sorrendje: 4. Áder János, 5. Surján László, 6. Deutsch Tamás, 7. Járóka Lívia, 8. Schöpflin György, 9. Gyürk András, 10. Őry Csaba, 11. Glattfelder Béla, 12. Kósa Ádám, 13. Hankiss Ágnes, 14. Győry Enikő, 15. Bagó Zoltán, 16. Hölvényi György, 17. Szemerkényi Réka, 18. Ékes József, 19. Frivaldszky Gáspár, 20. Hammertein Judit, 21. Gulyás Gergely, 22. Tóth Edina

* * *

Az EP választásról

Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta közvetlenül választják. Az innentől számított hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdődött, és az idén ér véget.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, az első magyar EP-választást ez után, 2004. június 13-án tartották.

Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. Csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten.

24 helyett mindenképpen 22 képviselő lesz

Az Európai Parlamentnek jelenleg - ideiglenesen - 785 képviselője van. Ebből Magyarország - szintén csak a most véget érő, 2004-2009-es ciklusban - 24 hellyel rendelkezik.

A 2007 decemberében minden tagállam által aláírt, de Írországban és Csehországban még nem ratifikált lisszaboni szerződés értelmében a létszám 751-re csökkenne. Magyarországnak ebből 22 hely járna.

Ha a 2009. júniusi választásig nem lépne hatályba a lisszaboni szerződés (vagyis ha nem ratifikálná azt az összes tagállam), a mostani szabályok (vagyis lényegében a módosított nizzai szerződés) szerint kellene eljárni. Magyarországot ez a helyek számának szempontjából nem érintené: így is, úgy is 22 helyet kapna - igaz ez utóbbi esetben az EP-nek összesen csak 736 tagja lenne.

Mikor lesz a szavazás?

Az európai parlamenti képviselők megválasztásáról Magyarországon az Alkotmány, a 2003/CXIII. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997/C. törvény rendelkezik.

Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját ezek szerint a köztársasági elnök tűzi ki - az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra. Ez az időtartam pedig a 2009. június 4-től 7-ig tartó időszak.

Hogy ezek közül melyik napra esik a választás, a helyi hagyományoktól függ, vagyis attól, a hét melyik napján „szokás” választást, népszavazást tartani az adott országban.

Ahogy a legtöbb európai országban, Magyarországon is jó eséllyel vasárnap, tehát június 7-én lesz az EP-választás. (Hollandiában és Nagy-Britanniában például már csütörtökön, június 4-én szavaznak, Lettországban, Máltán és Szlovákiában pedig 6-án, szombaton.) A végleges döntést mindenesetre a köztársasági elnök hozza.

Ki szavazhat?

Miután a köztársasági elnök kitűzte az EP-választás időpontját, erről a választópolgárok értesítést kapnak.

Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és - ha ezt kérelmezik - a más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élők szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával.

A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten voksolhassanak.

Kire lehet szavazni?

A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényeket is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjt.

A listát és az azon sorrendben szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző harmincadik napon az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál.

Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyűlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekről az ott meghatározott sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek - az adott párt(szövetség) által elért eredménytől függően.

Ki nyer?

A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát.

Ezután egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listákra leadott szavazatok számát. Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább.

Ezt követően megkeresik az egész táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyűjtő pártlista neve alatt lesz.) Ez után kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelő pártlista is kap egy mandátumot. Ez után jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt a műveletet egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EP-képviselői helyet ki nem osztották.

BTÉ