Belvárosi képek
 |
|
 
|
 
|
|
|
|
Kellemes szórakozást kívánunk!
|
2009. március 23-29 között a Soproni Tavaszi Napok program sorozatában a Soproni Petőfi Színházban tartják a „Színházi Vándorfesztivál”-t.
A hétnapos fesztiválon a vendéglátó Petőfi Színház mellett a kecskeméti, a szolnoki, a debreceni, a veszprémi, a székesfehérvári és a békéscsabai színházak mutatkoznak be egy-egy sikeres darabjukkal.A legjobban szereplő vendégszínház megkapja a Pro Kultúra Sopron közönségdíjat.
A „SZÍNHÁZI VÁNDORFESZTIVÁL” programja
Soproni Petőfi Színház
2009. március 23.-29.
Március 23. hétfő, 19.00
Márai Sándor: Eszter hagyatéka
Katona József Színház, Kecskemét
Márai Sándor egyik legnépszerűbb regénye az „Eszter hagyatéka”.
Eszter, egy középkorú nő, akit „az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt”, elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével. E csipkerózsika-álmot alvó, titkokat féltve őrző mindennapokba, egy távirat tör be.
Lajos visszatér. Húsz év után visszatér. Lajos, Eszter nagy szerelme, a férfi aki kirabolta őt, a hazug, aki őt szerette és mégis nővérét, Vilmát vette el feleségül.
Lajos bájától és romboló erejétől Eszter körül mindenki fél, hiszen mindenkinek van veszteni valója…. de vajon miképpen fogadja Eszter a visszatérést? Meg tudott-e bocsátani vagy sem, s egyáltalán mi áll a hazaérkezés mögött?
„Látod, Eszter, a viszontlátás csaknem rejtélyesebben izgalmas, mint az első találkozás…”
A mű most először kerül színpadra, Pataki Éva átiratában, Szalma Dorotty rendezésében.
Eszter szerepében Sára Bernadettet, Lajosként Kőszegi Ákost láthatjuk.
Március 24. kedd, 19.00
Franz Arnold - Ernst Bach: Apa csak egy van?
Szigligeti Színház, Szolnok
Egy magas állású főtisztviselő éppen tizedik házassági évfordulójának megünneplésére készül, ahol szigorú erkölcsű apósát és anyósát látják vendégül.
A családi idillt egy jó barát rossz hírrel zavarja meg: váratlan vendég érkezésére hívja fel barátja figyelmét, aki nem más, mint hősünk családja elől eltitkolt gyermeke...
Figyelmeztetjük Önöket!
A rekeszizmaik különleges terhelésnek lesznek kitéve! Ezen az estén semmi egyéb tennivalójuk nem akad, mint ellazítani magukat és nevetni, kacagni, a térdüket csapkodni.
Minderről Molnár László, mint rendező, valamint a szolnoki színház művészei mellett, Kerekes József és Kautzky Armand gondoskodik majd.
Március 25. szerda, 19.00
Molnár Ferenc: Olympia
Csokonai Színház, Debrecen
Ha egy magyar huszár öt nyelven beszél, kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel; biztos lehet felőle, csak idő kérdése, hogy a nagy szerelmi kihívás mikor teríti le...
Nem érdemelne sok szót az ilyen történet, ha a leselkedő veszély nem egy látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó nőben öltene testet, aki ráadásul társadalmilag is hozzáférhetetlen: a trónörökösné első udvarhölgyét pletykák nem övezhetik, erkölcsileg feddhetetlen kell, legyen. Mi végre volna azonban a környezete, ha nem azért, hogy gombolyítson körülötte annyi talányt, ármányt és intrikát, amennyi szükséges a felsőbb körökben kötelező unalom elviseléséhez, de kevesebb annál, amennyi végzetes lehet.
Az Olympia egyike Molnár Ferenc legmívesebben komponált vígjátékainak, amely a Csokonai Színház stúdiószínpada intim terének köszönhetően, a szereplőkkel lelki-testi közelségben élvezhető.
„Történik egy osztrák fürdőn, a háború előtt"- határozza meg a helyet és az időt a szerző. Hét szereplő, egy helyszín, egyetlen éjszaka.
Az Olympiában – ez jellemzi egyébként, az összes Molnár-darabot – semmi sem fölösleges. Az események óramű pontossággal követik egymást, a szereplők merő jóakarattól vezetve kuszálják a szálakat, mégsem egyszerű szerelmi komédiát látunk.
Ám, érhet-e jó véget az osztrák hercegnő és a magyar huszártiszt közötti szerelmi történet egy világháború küszöbén, a végnapjait élő monarchiában?
Március 26. csütörtök, 19.00
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Petőfi Színház, Veszprém
Kosztolányi klasszikusa írói bravúr a mesemondó lendületével, amikor minden szóban élet lüktet.
Emberi sorsok, korrajz, mosoly és könny, a végzet dübörgése, egy cselédlány története a létezés fonákságaival, ez mind ott érezhető Édes Anna közelében.
Igazi székhez szögező színházi élményt garantáló darab.
Kosztolányi Dezső több írásában is foglalkozik a cseléd-témával. Sorban az ötödik - egyben az utolsó regénye - az Édes Anna, 1926-ban jelenik meg.
A regény cselekménye 1919. július 31-én, a proletárdiktatúra bukásának napján, a Horthy-korszak kezdetének történelmi pillanatában kezdődik.
A rendszerváltás feszültsége átsüt a történéseken, noha a cselekmény maga nem a politikai eseményeket, hanem Anna személyiségének lassú átalakulását mutatja be: hogyan válik a vidékről Pestre került tizenkilenc éves parasztlány a környék által csodált mintacseléddé, és hogyan válik később gazdái gyilkosává...
Tettének nincs közvetlen indító oka, kiváltója az a társadalmi és környezeti atmoszféra, amelyben az érzékeny lány állati, szinte tárgyi szintre süllyesztve nem lát más menekülési lehetőséget.
Március 27. péntek, 19.00
Gogol: A revizor
Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Mi történik, ha a cári Oroszország közepén, egy csúszópénzekkel jól olajozott kisváros mindennapjait megzavarja a biztos forrásból származó hír: revizor érkezik hozzájuk?
És mit tesz egy pénzszűkében lévő fiatalember, ha elegáns ruházata és fővárosi allűrjei miatt őt nézik a hatóság emberének?
A revizor lefizetők és feljelentők, kereskedők és tisztviselők könnyfakasztóan mulatságos, mégis elgondolkodtató történetét tárja elénk.
S ahogy a mondás is szól: ha a te képed a csálé, arról nem a tükör tehet!
Március 28. szombat, 19.00
Stendhal: Vörös és fekete
Jókai Színház, Békéscsaba
A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik.
1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről.
Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát.
Nemsokára azonban udvarolni kezdett a ház asszonyának, Michoud-nénak. Mikor ez a férj tudomására jutott, elbocsátotta a fiút.
Újabb kétévi szemináriumi tartózkodás után a Cordon-kastélyban vállalt nevelői munkát, de ehelyütt is túl bizalmas kapcsolatba került a ház kisasszonyával, ezért innen is távoznia kellett.
Papi pályájának tönkretevőjét Michoud-néban látta, ezért vidékre utazott, s 1827. június 22-én a nagymise alatt az asszonyra lőtt.
Michoud-né felépült, de Berthet-t elfogták, s emberölési kísérlet, valamint szentségtörés vádjával halálra ítélték. A kivégzésre 1828. február 23-án került sor Grenoble-ban, Stendhal szülővárosában.
Március 29. vasárnap, 19.00
A muzsika hangja
Petőfi Színház, Sopron
Mária, a fiatal, életvidám lány apácának készül. Bármennyire felszabadult és örömteli is az élet a humánus és bölcs zárdafőnökasszony vezetése alatt a kolostorban, Mária hamar ráébred: az apácaélet nem neki való. Ám később sem tagadja meg azonban azt az értékrendet, azokat az elveket, amelyeket a zárdában tanult.
Von Trapp kapitány igazi „vonalas” katonaember. Felesége halála után az Alpok alján gyönyörű kastélyában egyedül neveli hét gyermekét, és felveszi melléjük Máriát nevelőnőnek.
A lány megdöbben, mennyire túlfegyelmezettek, milyen felnőttesen viselkednek a kicsik - úgy dönt, hogy a mogorva Von Trapp szigorú rendszabályait felrúgva megtanítja a gyerekeknek, hogyan örülhetnek az életnek. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a hegyek között...
A második világháború árnyékában játszódó történet évtizedek óta egyike a legnépszerűbb családi musicaleknek.
Kellemes szórakozást kívánunk!
Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.
2009. március 20.
/
Kultúra
