Katedra együttes: költészet és zene

A Költészet Napja alkalmából egyedi műsorral készült, a verseket zenés formában előadó Katedra együttes. A négy tagú formáció az új darabok mellett, a meglévő repertoárból is felelevenített egy-két dalt a Széchenyi István Városi Könyvtárban.

Különleges élményben lehetett része azoknak, akik részesei voltak a Katedra együttes műsorának. Az előadás alatt az élőzene és a kreatív hangzás, a költészet adta szépérzéssel párosult. Olyan rég elfeledett vagy csak ritkán fellelhető versek hangzottak fel egyedi hangszerelésben, melyek rámutattak, hogy fontos „életben tartani” és feleleveníteni a szépirodalmi műveket.

Bár már más időket élünk, a költemények mondanivalója ugyanúgy gondolkodásra készteti a ma emberét is, hiszen az alkotások örökérvényűek.

25 évvel ezelőtt alakult a Katedra

A formációt akkoriban a Széchenyi István Gimnázium tanárai illetve diákjai alkották, akik kezdetben az irodalmi színpad produkcióihoz szolgáltattak zenei aláfestést. Ám a tagok az idő múlásával, az érettségi után sorozatosan kirepültek. Így történhetett meg, hogy a mai napig összesen 15-en fordultak meg az együttesben, az alapítók Tauber Ferenc (ének, trombita, furulya), valamint a zenekar vezetője, Szabó Miklós (ének, gitár, mandolin, ukulele) mellett, aki egyébként már jóideje szolgálja a gimnáziumot, mint igazgató. A direktor választja ki és hangszereli a verseket, melyeket aztán közösen dolgoznak fel. Természetesen a tagok egyedi kedvencei is bekerülnek a műsor-kosárba.

 

Régi és új dalok is felcsendültek a Költészet Napján

A zenekar számos fesztiváli fellépést tudhat maga mögött, és szoros barátságot alakított ki a Kaláka együttessel. Megjelent két kazettájuk is. Az egyikre saját megzenésített versek kerültek fel. A másikra, új hangszerelésbe öltöztetett, Sarkady Sándor által lefordított, német karácsonyi dalokat énekeltek fel. Bár azóta ritkultak a koncertek, azonban ha akad komolyabb felkérés, szívesen összeáll a csapat. Legutóbb is így történt, ezért - a közben csatlakozott két zenésszel: Horváthné Kiss Zsuzsa (ének, cselló, furulya), Tóth András (ének, vers, gitár) - újból nekiálltak a munkának. Így sorra születtek új, vidám vagy éppen szomorúságot kifejező dalok. A négytagú csapat Költészet napi repertoárjában új szerzeményeket is hallhatott a közönség a Széchenyi István Városi Könyvtárban. A műsorban a korábbi dalok is felcsendültek, a törzsközönség illetve az egykori barátok, zenésztársak tiszteletére.

 

A nagysikerű előadást követően érezhető volt a teremben az energia, mely a fent említett szellemi táplálék és a zenei élmény elegyéből fakadt. A hallgatóság feltöltődve és felszabadult hangulatban távozott. Kíváncsi voltam mit szól ehhez Szabó Miklós, akinek szíve csücske a zenekar és a hozzá fűződő küldetés.

 

„A cél, hogy szíven üssük a hallgatóságot”

„Azért indítottuk el az együttest, mert verseket szerettünk volna népszerűsíteni. Egy szál gitáron indul el a vezér dallam, melyet aztán közösen feldúsítunk, kidíszítünk, izgalmassá teszünk. Szerintem a zene sokkal könnyebben megszeretteti a verseket a fiatalokkal. Mindig ezt vallottam, hiszen gyerekként átéltem ezt az érzést. Nagy hatással voltak rám Sebő Ferenc, József Attila verseinek megzenésítései, így kezdtem el a nagy magyar író költeményeit olvasni. Bízom abban, hogy ez sikerül nekünk is, és utánanéznek a gyerekek, hogy ki is az a Herbszt Zoltán, Hajnal Anna, esetleg olvasnak egy-két Villon- vagy Nagy László verset. A lényeg, hogy szíven üssük az embereket egy-egy darabbal. Örültünk a Költészet napi felkérésnek, mert a mai világban nem sokat olvasunk verseket, ezért az is fontos, hogy legyenek olyan alkalmak, mikor reflekorfénybe kerülnek az irodalmi művek is.

 

 

 

Egyébként készülünk megjelentetni egy CD-t, melyen Herbszt Zoltán műveit gyűjtjük majd csokorba. A fiatalon eltávozott nagyszerű soproni költő 50 éves lenne idén, ezért megjelenik róla hamarosan egy verskötet, a mi hanghordozónk kíséretében. Úgy érzem, ez a kiadvány kiváló lehetőség arra, hogy megőrizzük a munkásságát a jövő ifjúságának.”

R.H.