Ebergőc a Sopron-Sárvár közötti 84-es út peresztegi leágazásától és a Győr-Sopron közötti 85-ös útról közelíthető meg, Soprontól 25km-re helyezkedik el. Vasútvonal nem halad át a községen, Sopron és Répcelak irányából autóbusszal érhető el. Területe 5,02km², lakóinak száma 152 fő.

A település első okleveles említése 1343-ból való Eburgheuch néven. A középkorban az Ebergőc család birtokolta, tőlük Nagy Lajos király hűtlenség miatt elvette, és a Kanizsayaknak adományozta. A falu később újra az ebergőciek szolgálatába került, amíg a család kihalt. Az újkorban a Viczay és a Széchenyi családé volt. A XIX. század végétől a Solymossy család volt a környék birtokosa.

A falu középkori temploma az 1683-as török dúlás idején erősen megrongálódott, és feltehetően 1766 után építtették újjá a barokk, egytornyú Szent Imre templomot. A templom berendezéséből a 18. században készült a szószék, 1770 körül a mellékoltárok, a 19. század első felében pedig a főoltár.

A falu az 1920-as években leégett, ezután épült át először. Az 1960-as évektől kezdődött a falu „második” átépítése.

A két világháború 37 ebergőci hősi halottat követelt, nevüket emléktábla őrzi a templom bejáratánál. A település közigazgatás​ilag először Röjtökmuzsajhoz, majd Fertőszentmiklóshoz tartozott. 1990-ben nyerte vissza önállóságát. A faluban a közművek teljes körűen kiépítésre kerültek. 2007-ben készült el a csatornahálózat, amely természet közeli (nádas) tisztítóval működik.

Intézmény a településen nem működik, feladatait társulás útján látja el.

A falu földjei termékenyek, a leggyakrabban termesztett növények a kalászosok, a kukorica és a répa. Az állatokkal foglalkozók száma évről-évre csökken.