Hegykő
A település a Fertő nádasokkal övezett partja felett emelkedő dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el. Területe 26,83km2, lakóinak száma 1350 fő. Hegykő Ausztria felé három határátkelőhöz is közel van. Soprontól 20km-re épült ki. A település környéke már az időszámítás előtti III. és II. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett. Az első középkori okleveles forrás 1262-ben említi „Villa Igku” (Szentkő) néven, ide helyezik át az ősi széplaki vásárt. A település 1313-ban a Kanizsay család tulajdona. 1344 és 1350 között megyegyűlések, megyei ítélőszék, nádori közgyűlések helyszíne. A település 1419-ben mint zum Heiligen Stein, majd 1446-ban „HEGHKV” néven szerepel oklevélben. 1454-ben a Kanizsayak ellenségei feldúlják a falut. 1543–1557 között a Nádasdy család volt a birtokos, 1671 után
a Széchenyieké a falu. 1711-ben pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, 1899-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. A hegykőiek 16-17. századi élete a fertői halászat jegyében zajlott, amelynek nyomai a középkorig nyúlnak vissza. A 18. században az erősebb mezőgazdálkodás visszavetette a halászatot, és a falu földművelő település jelleget kapott.
A mai napig termelik messze földön híres hegykői zellert és zöldséget. A falu népessége a középkorban tiszta magyar volt. A horvát beáramlás csak a 17. század közepén indult meg. A 18. század közepén aztán itt is beállott a németes irányzat. A faluban 1904-ben új templom épül (a régit lebontják) neoromán stílusban. A hatvanas-hetvenes években a településen több új közintézmény, üzlet, stb. épült, így tanácsháza, posta, új iskolaszárny, óvoda, élelmiszerbolt, takarékszövetkezet. 1987-ben faluház építése kezdődött meg könyvtárral, mozival, tornacsarnokkal, amelynek befejezése már az önálló településként működő új önkormányzata feladata volt. Hegykőn 1971-ben megnyílt a termálfürdő, amelynek gyógyhatású vize elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A fürdő közelében az 1990-es évek elején kemping létesült. A termálfürdő folyamatos fejlesztése, valamint a színvonalas éttermek, panziók, a település jó klímája, tiszta levegője jelentősen hozzájárul az idegenforgalom növekedéséhez.
Heg
ykő 1990-ben önálló településsé vált. Hegykő külterületének északi oldala a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezi. A település is csatlakozik a fertő-menti kerékpárút hálózathoz, amely szintén sok bel- és külföldi kerékpáros turistát vonz. Az UNESCO 2001-ben a Fertő-tó környékét világörökségi területté nyilvánította. Hegykő része a Fertő/Neusidlersee kultúrtáj világörökségnek. A település lakói helyben az idegenforgalomban, vállalkozásokban és a Mezőgazdasági Rt-ben találnak munkát, ez utóbbinak fő profilja az állattenyésztés és a növénytermesztés. A községben dinamikusan fejlődnek a kereskedelmi- és vendéglátó ipari szolgáltatások. A Termálfürdőnek köszönhetően Hegykő üdülőfaluvá vált. Színvonalas apartmanok, panziók, magánszálláshelyek várják a vendégeket. Hegykőn óvoda és általános iskola működik. Az óvodás gyermeklétszám 60 fő, az általános iskolába járók tanulók száma 148 fő. Hegykő estvértelepülése Bucholz (Németország).
Nevezetességek:
- Szent Mihály templom
- Régi templom egyes kegytárgyai
- Pestis-szobor a XVII. századból
- Barokk Pieta-szobor
- Barokk Szent Mihály szobor a temetőben
Rendezvények:
- Gasztronómiai és bornapok
- Tízforrás fesztivál
- Szent Mihály napi búcsú és vásár
- Hegykői vígasságok