Nemeskér

Nemeskér Győr-Moson-Sopron megye egyik legkisebb, de történelmi emlékekben és műemlékekben gazdag faluja a Kisalföld nyugati peremén, Soprontól 30km-re DK-re található. Területe 6,42km2, lakóinak száma 232 fő. A település keletkezését a honfoglaló 9 magyar törzs egyikének, a Kér nemzetségnek köszönheti. Nemeskér falut az írott források 1237-ben említik először Quer néven. Az 1300-as évek vége felé Pusztakérként emlegetik, mai neve 1465-ben szerepel először. A középkorban több birtokos, közöttük a Kéri, majd az Osl nemzetségnek vannak itt területei. A község életét később a Kanizsay-, majd a Nádasdy-uradalom közepén a faluban kisebb birtokkal rendelkező hatalmasságok határozzák meg. 1500 körül templomot építenek a településen. A XVII. századtól kisnemesi község Nemeskér.1651-től 1786-ig Nemeskér volt Sopron vármegye székhelye.1669-ben megépítik a megyeházát. Az 1681-es országgyűlésen artikuláris hellyé nyilvánították, ez az evangélikusok számára szabad vallásgyakorlást jelentett. 1732-ben épült az evangélikus templom, melynek belső fa szerkezete hazánkban egyedülálló. 1777-ben leégett az iskola, majd az 1858. évi tűzvészben a falu háromnegyede. II. József türelmi rendelete révén minden felekezet szabad vallásgyakorlást nyert, így az artikuláris idők befejeződtek. A vármegye is visszaköltözött Sopronba. Az 1848-as időszak hatalmas áldozatot követelt a falutól: szörnyű járványok pusztítottak, a megyén átvonuló horvát csapatok Nemeskért is feldúlták. A településen 1856-ban új evangélikus, 1905-ben pedig új katolikus iskola épült.

Nemeskér a II. világháború után nem kerülhette el a kistelepülések sorsát, a körzetesítést. Lövővel alkotott közös tanácsot, majd a rendszerváltozást követően, 1990-ben önálló községgé vált. Az önállósággal a településen gazdasági fellendülés nem következett be, kisebb fejlesztésekre – gázvezeték építés,útépítések, parkosítás – azonban sor került a faluban. Nemeskér 2002-ben a Lövői körjegyzőséghez csatlakozott. Az óvodás és általános iskolás gyerekek továbbra is a jól felszerelt szomszédos Lövő intézményeibe járnak. A település önálló iparral nem rendelkezik, de a környező települések munkalehetőségeivel élve valamennyi dolgozni akaró munkát tud vállalni.

Nevezetességek:

• Evangélikus templom (1732, tornya 1862-ben épült)
• Katolikus templom (barokk építmény 1739)
• Egykori megyeháza kapuja (1669)