Pinnye
Pinnye Soprontól 18 km-re az Ikva patak partján található. A rómaiak korában már lakott hely volt. Pinnye területe 8,62m2, lakóinak száma 352 fő. Első írásos említése 1324-ben történt. A középkorban az Osliak birtokolták, majd ebből származott Pinnyei Antal-féle familia, és leányágon a Zalay- és Niczky-család. A XIV. századból fennmaradt birtokjogi perekből származó oklevelek tanúsága szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos Szűz” tiszteletére az első templomot. 1526 után horvát nyelvű jövevények érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedő így fogalmazott a község adózásáról: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.” A 16. század második felében a birtokos nemesek gyakran változtak, a birtok elaprózódott, Pinnye jobbágyközséggé vált: ekkor 30 házból állt a falu. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak, a molnárcéh 1623-ban, Csepregen kelt alakuló okmánya szerint a községben két malom volt az Ikván, míg az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. A 17. században Zeke Péter és Tallián Péter birtokolta, a kuruc korban pedig zálogjogon gróf Karaffa Károly. A II. József által végeztetett első magyarországi népszámláláskor 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 főt számláltak meg. „1840-ben 62 házban 480 lakos volt. Rohonczy Ignácnak kastélya, szárazmalma, cséplőgépe volt.
Az olaszkapor, az édesgyökér, az igazi komló körül való szorgalma, úgy a selyemtermesztésben megkívánható szederfa nagybani nevelése nevezetesíti Pinnyét. Határbéli földje közepes” Az 1848–49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és István. Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tűrhető. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I–VI. osztály) tanított.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó időszakban 630 főről 603 főre csökkent. A község vezetése a nagylózsi körjegyző és választott bíró segítségével történt 1950-ig a tanácsok megalakulásáig. A II. világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. Pinnye II. világháborús hősi halottainak száma: 18. 1950-ben önálló tanács jött létre. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezőgazdasági termelőszövetkezet 85 taggal és 767 ha-ral, központja Peresztegen van. Az óvodásokat 1962-óta Nagylózsra, az iskolásokat 1971-óta Peresztegre szállítjuk. Intézményrendszerünk a 70-es évekre kiépült: orvosi rendelővel, könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal, kultúrházzal rendelkezett Pinnye.
A mezőgazdaság eltartó képességének csökkenése felgyorsította az ingázási folyamatot, egyre többen ingáztak és ingáznak Sopronba. 1979-től a község Nagycenk társközsége lett, kistelepülésünk önállósulása 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg. Azóta épült ki a község infrastruktúrája: víz-, gázvezeték-, szennyvíz- és telefonhálózat és 2005-ben a saját tulajdonú kábeltelevízió rendszer. Legfontosabb infrastrukturális feladatunk a fedett csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, melynek megvalósítására a környező településekkel fogtunk össze. Az elmúlt években a község saját erejéből építette újjá a Polgármesteri Hivatalt és az orvosi rendelőt. A Széchenyi-terv keretében elnyert állami támogatással pihenőpark és játszótér létesült. A Sapard-programon elnyert támogatással pedig új út épült, amely a községet köti össze a vasútállomással, mely a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. Győr és Sopron közötti fővonala mentén fekszik. Jelenleg 30 jól működő vállalkozás van a településen, újabbakat pedig szívesen látnánk.
Pinnye önálló intézménye csak a minden nap ügyfélfogadási időt tartó Polgármesteri Hivatal, óvodába Nagylózsra, iskolába Peresztegre járnak a gyerekek. Ifjúsági Klub és könyvtár működik a településen. Hétfőnként orvosi és falugazdászi, kedden építésügyi, szerdán gyermekorvosi, csütörtökön védőnői, kéthetente pénteken gyermekjóléti szolgáltatás áll rendelkezésre. Egyéb igazgatási feladatainkat jórészt különböző társulások révén látjuk el. 2006-ban a régi iskola épületét újítottuk fel és alakítottuk át közösségi házzá, új autóbusz leállósávokat építettünk, felújítottuk a ravatalozó épületét, temető előtt parkolókat alakítottunk ki. Mikrohullámú internet elérést tudunk biztosítani az itt élőknek. Különböző rendezvényekkel támogatjuk a közösségi összetartást: gyermeknapot, nyugdíjas találkozót, falunapot, sportnapot szervezünk. Legújabb terveink: sportegyesület létrehozása, a Kastélykert helyreállítása, útburkolat felújítás és járdaépítés.
Nevezetességek:
- Szűz Mária templom (1852, gótikus berendezéssel)
- Mária szobor (1673)
- Szentháromság szobor (1750 körüli)
- Nepomuki Szent János szobor (XVIII. század)
- Simon kúria (1830 körüli, klasszicista stílus)
- Kastélykertben
- Évszázados cédrus