Nyomtatás

A leghűségesebb város

Civitas Fidelissima

 

Árulás miatt a város 1273-ban idegen kézbe került, II. Ottokár osztrák herceg és cseh király háromszor szállta meg a várost. A soproniak saját gyermekeiket áldozták fel, hogy városuk megmaradhasson az Árpád-házi uralkodók hűségén. Amikor ugyanis megnyitották a vár kapuit IV. László csapatai előtt, a megszálló cseh király túszként elhurcolta az előkelő soproni polgárok gyermekeit. A városlakók áldozatvállalását IV. László azzal hálálta meg, hogy Sopront szabad királyi várossá nyilvánította.

Szechenyi TerPark250.jpgsoproni jovo250.jpg

Eltelt néhány évszázad, és a város ismét válaszút elé került. Ausztriához csatlakozni vagy magyarnak maradni? Az I. világháború utáni békeszerződés ugyan Ausztriának ítélte Sopront, ám a velencei egyezmény nyomán a lakosság szavazással dönthetett a város jövőjérôl. A sorsdöntô napon, (1921. december 14-én) Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás eredményeként Sopron magyar maradt.

Husegkapu250.jpgHûségkút250.jpg

A meghatározó nap emlékét a Tűztorony Fő tér felöli oldalán található Hűségkapu idézi fel, és rajta az írás: „A nemzet Sopronnak“, s a kapu feletti városcímerbe bekerült a Civitas Fidelissima felirat. 2001-ben pedig a kormány a hűség napjává nyilvánította december 14-ét.


További érdekességek itt elérhetők.



2011. február 23. / Múlt és jelen