Scarbantiaban megelevenedtek a római idők

Napok óta járják római légiósok Sopron utcáit. A Borostyán expedíció elnevezésű program egyik helyszíneként Sopron, a római kori Scarbantia lakói különleges időutazásnak lehettek tanúi ma. Scarbantia Fórumán, azaz a Fő téren dr. Fodor Tamás polgármester indította útjára a római kocsit, kelta harcosok, római légiósok, koszorús hölgyek, tógába öltözött szenátorok társaságában.

A római carucca – baldahinnal fedett utazókocsi –, amely az Imperium Romanumban a kiváló minőségű úthálózatnak köszönhetően embereket és árút, így borostyánkövet is szállított, ezúttal a soproni Fő térről indult a Bécsi dombi amfiteátrumba. A kánikula közepette, a harcosok igazi katona módjára viselték páncélöltözetüket, miközben az összegyűlt nép a római kocsi fogadására várakozott.

Scarbantia Fórumán kelta harcosok, római légiósok, babérkoszorús ifjú nők, kislányok, tógás szenátorok, lovak, korabeli fegyverek idézték meg a történelmi időket.

A római kocsi fogadására érkező dr. Fodor Tamás polgármester elmondta: A római kor egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala mentén az áruk mellett az új eszmék cseréje is megvalósult, az információk cseréjét is lehetővé tette. A Borostyánkő út újrafelfedezésével egy kis ízelítőt kaphatunk az antik világból, ami a mi múltunk is. A város vezetője ezt követően útnak indította a római kocsit, amely lengyel mesteremberek munkája.

A lengyelországi Kaliszból származó kocsi szárított tölgyfából készült. Alkatrészei és díszítő elemei bronzból és vasból készültek. A fülkét ökörbőr borítja. A kocso rekonstruálásánál ősi technikai módszereket alkalmaztak. A még egy hónapig lesz látható a Fő téren, majd a szlovéniai Ptuj városába folytatja útját.

A kocsi a ˝Kaput, nyiss˝ kiáltás után indult el az amfiteátrum irányába.

Az anfiteátrumnál a nagy hőség miatt az árnyékosabb helyeket elfoglaló nézőközönség igazán látványos és mozgalmas amfiteátrumi játékokat láthatott.

Legelőször a borostyánszállítmányra váró kelták csaptak össze a római légiósokkal, de a zsákmányt nem tudták megszerezni.

Ezt követően izgalmas, látványos harci bemutató következett. Az amfiteátrumi játékok résztvevői voltak a Szarvas törzs, a Legio XV Apollinaris, a Legio Brigetio, a Cohors Caratensis, a harkai Kurszán Kende lovasíjászok és a rómaiasított Brass Brothers rézfúvósok.

 

A Borostyánkő út újrafelfedése elnevezésű, sikeres soproni program szervezője a Scarbantia Társaság volt.

BTÉ

***

“Borostyán Expedíció – Európai kulturális út” projekt

Ez a múltba indított expedíció az egyik különleges európai programnak köszönhetően – a Kultúra Program keretei között – valósulhat meg.

Öt európai város működik együtt, hogy polgárai körében terjessze a borostyánkőútról szerzett ismereteket.

E cél megvalósítása érdekében Kalisz, Martin, Sopron, Adria és Ptuj számos változatos kulturális, művészeti, társadalmi és tudományos eseményt rendez.

A program fontos részei azok a tudományos konferenciák, amelyeken különböző országok kutatói osztják meg nézeteiket, ismertetik felfedezésiket és kutatásaik eredményeit.

Emellett kiállítások is nyílnak, amelyeken bámulatra méltó leleteket mutatnak be.

A kiterjedt aktivitás nem csak a borostyánkőút történetének megismerését teszi lehetővé,

hanem segíti a lengyel, szlovák, magyar, olasz és szlovén embereket saját, közös kulturális örökségük jobb megértésében is.

Kalisia, ahonnan a római kocsi érkezett

A borostyánkőút lengyel történeténetének felfedezése az ősi Kalisia kutatásával függ össze.

Claudius Ptolemaios a Geographia című munkájában, a Kr. utáni 2. században említette először a település nevét, amikor lejegyezte, hogy a település a Barbaricum területén található.

Kalisz az írásos forrásokban legkorábban említett lengyelországi város.

Egy másik történeti forrás, amely az ősi Kalisz azonosítását elősegítheti, Tacitus római történetíró művének, Kr. u. 1. századi részlete, melyben a Prosna folyó melletti Kalisias törzset említette.

A Borostyánkőút

A borostyánkőútnak köszönhetően kereskedők utaztak az Adriai tengertől az ősi Kalisiába és más helyekre, ahol megszerezhették “Észak aranyát”.

Ezt a drága nyersanyagot – amely évszázadokon keresztül keresett volt egész Európában – ékszerként és díszítő elemként használták, de gyógyszerként, vagy füstölő adalékaként is kedvelt volt.

A kelták több kereskedelmi központot létesítettek a borostyánkőút mentén, ahol a növekvő forgalom után vámot szedtek.

Ezen centrumok egyike a mai Kalisz térségében feküdt, ahol a Prosna folyó gyengébb sodrású volt és az átkelőhely mellett alkalmas helyet találtak a kolónia alapításra.

Az Adriai tenger partvidékéről érkező utazók ezen, a számukra idegen vidéken szerezték meg a borostyánt, mert Kalisia polgárai közvetítőként tevékenykedtek az “arany ékő” kereskedelmében. Feltehetően rabszolgakereskedelem is folyt a környéken.

Nyilvánvaló, hogy a borostyánút lehetővé tette az áruk és az eszmék cseréjét és az információk terjedését a kultúra és a technikai újítások terén.

GJ