Nyomtatás

Emlékezés a második ágfalvi csata évfordulóján

A soproni Szent Mihály temetőben emlékeztek a második ágfalvi csatára, és adóztak tisztelettel és kegyelettel a csatában elesett Machetsek Gyula emlékének.

Ma a soproni Szent Mihály temetőben emlékeztek a második ágfalvi csatára, és adóztak tisztelettel és kegyelettel a csatában elesett Machetsek Gyula emlékének.

Abdai Géza alpolgármester és Molnár László, nyugalmazott múzeumigazgató közösen helyezett el koszorút a hősi halt felkelő sírjára.

 

0908machatsek01.jpg

 

Az ágfalvi csata előzményeit, illetve jelentőségét abban, ahogyan az 1921. soproni népszavazáshoz vezetett, Molnár László ismertette megemlékezésében. Molnár László - többek között - azt is kifejtette, hogy a rendszerváltás előtti történelemoktatás, és -könyvek, illetve tanulmányok nem is említették az ágfalvi csatákat, azok következményeit, mint ahogyan a népszavazás történetét sem.

 

0908machatsek02.jpg

 

Szeptember 6-án a tisztiszázad parancsnokai - Maderspach Viktor és Székely Elemér - felderítésre mentek az Ágfalva fölötti erdőkbe, míg a terepen ismerős főiskolások a vonatkozó katonai térképeket pontosították.

Szeptember 7-én nem volt kimenő az Ostenburg-zászlóaljban. Ugyanaznap délután-este jelentette ki az egyik ágfalvi kocsmában R. Davys - a leendő Bugenland kinevezett kormányzója -, hogy "holnap bevonulunk Sopronba". Ezt a bevonulást akadályozta meg a főiskolás tisztiszázad Ágfalván és fordította meg alapvetően a hadi helyzetet. Más kedvező körülményekkel együtt ez adott alapot a magyar diplomácia számára a Velencei szerződés megkötésekor, s végső eredménye a népszavazás lehetőségének elérése volt Sopronban és környékén.

 

0908machatsek03.jpg

 

A mintegy 100-110 főt számláló felkelők három egységet - szakaszt - alkotva vonultak fel szeptember 8-án hajnalra Ágfalva megtámadására. A támadást Maderspach Viktor százados vezette Székely Elemér főhadnagy - vezérkari főnöki - segédletével. Szakaszparancsnokok voltak Obendorf Károly, Egry Géza főhadnagyok és Gebhardt Pál százados. A két első szakaszt főiskolások adták, a harmadikban szombathelyi vasutasok és bosnyákok harcoltak. A gyalogsági fegyvereken kívül mindössze egy géppuskájuk volt, amihez a támadás során még egyet zsákmányoltak. Az osztrák csendőrök létszáma meghaladta a 400 főt és kézi fegyvereiken túl hat géppuskájuk volt. A falu házaiban állást foglalva, többszörös létszámbeli és technikai fölényükkel összehasonlíthatatlanul jobb stratégiai pozícióban voltak, mint az őket támadó felkelők.

A hajnali fél ötkor megindult támadásban a felkelők öt rohamot vezettek a falu ellen, melynek során a kuruckori történeteket idéző bravúrral verték ki onnan a sokszoros túlerőben lévő osztrák csendőröket. A harc végén - ami négy óránál is tovább zajlott - az osztrák alakulatok készenlétben tartott - befűtött - vasúti szerelvényen menekültek el Nagymarton irányába.

Négy halott maradt a helyszínen: Machatsek Gyula erdőmérnök-hallgató, Arnold Mosch osztrák csendőr, Pehm Ferenc szombathelyi tiszt-viselő és Szechányi Elemér bányamérnök-hallgató. Rövidesen Ágfalvára érkezett Ostenburg alakulata is, rendcsinálás végett...

(Részlet Szemerey Tamás: A selmeci-soproni főiskolások szerepe a nyugat-magyarországi felkelőharcokban és a népszavazásban című írásából)

 

0908machatsek04.jpg
0908machatsek06.jpg

 



2008. szeptember 8. /