Kereszténynek lenni - magyarnak lenni - Ünnepség a Magyar Kultúra Napján

A hívő embernek, mint egyénnek, a társadalom egyik tagjának felelőssége van a hazája iránt: a szabadság mértékének, a saját élethelyzetének megfelelően, világos értékhierarchiával rendelkezve kell vállalnia a felelősséget és a küzdelmet. A keresztény ember sem menekülhet a társadalmi felelősség elől - hangsúlyozta dr. Veres András püspök a Magyar Kultúra Napján Sopronban.

A Soproni Kálvin Kör, a soproni Luther Szövetség és a Keresztény Értelmiségiek Soproni Csoportja közös szervezésében tartották a Magyar Kultúra Napja ünnepi rendezvényét a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának aulájában.

Az 1996 óta évente megrendezett ünnepi eseményen idén dr. Veres András, szombathelyi püspök tartott előadást Kereszténynek lenni - magyarnak lenni címmel.
Előadását a püspök egy bevezető helyzetelemzéssel kezdte, kiemelve a címben megadott téma aktualitását, tekintettel arra, hogy ,,nehéz időket, napokat él át most hazánk”.
Magyarország nagy napja volt január 18. az Európai Parlamentben – mondta a püspök, amikor ,,újra jó volt magyarnak lenni.” Veres András rámutatott arra az összefüggésre, hogy január 18. Árpádházi Szent Margit ünnepe is, azé a szenté, aki a hazáért imádkozott, aki egész életét a hazának szentelte. Az előadó úgy vélte, hogy a magyar nemzet ellen indított sokrétű támadás hátterében – több más ok mellett- főként a gazdasági érdekek megsértése és a keresztény értékek elleni támadás rejlik.

Dr. Veres András arról is szólt, hogy a gazdasági és társadalmi válság mögött erkölcsi válság van: a materialista és hedonista értékrend széleskörű térhódítása, és a globalista financiális világuralmi törekvés, továbbá az objektív erkölcsi értékek, természetes erkölcsi törvények létezésének tagadása. Hangsúlyozta: egy keresztényellenes ideológiai harcnak vagyunk a részesei, a szinkretizmus és relativizmus térhódításának veszélye fenyeget.

 

,,Schuman prófétai szavai vannak beteljesülőben: ,,A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.”
A keresztény értékrend megbecsülésének érvényesítéséban – többek között – a keresztényeknek is felelőssége van, evilági kötelezettségei.
Az egyház természeténél fogva nagyon alkalmas az egész emberi nem egységének előmozdítására az igazságosság, a béke, a szolidaritás érvényre juttatásában.

Ezt követően az előadó külön kifejtette, hogy mit jelent kereszténynek lenni és magyarnak lenni.

Kereszténynek lenni

Dr. Veres András rámutatott: feszültség rejlik abban, hogy a keresztény embernek e világban kell élnie az életét, hiszen nem menekülhet el ebből a világból. Jézus azt kívánta, hogy legyenek a föld sója a világ világossága, de azt nem ígérte sohasem követőinek, hogy az ő követése problémamentes lesz.
Feszültség rejlik abban is, hogy hogyan éli meg keresztény mivoltát az ember:
Elsősorban keresztény munkás, keresztény értelmiségi, keresztény vállalkozó-e, vagy pedig munkásként, értelmiségiként, vállalkozóként élő keresztény. Hogy a keresztény szó jelző-e, vagy állítmány az ő létében?
Az előadó arról is szólt, hogy a kétféle hangsúly az egyházképben is megmutatkozik, abban, hogy elsősorban belső valóságnak, misztériumnak tekintem-e az egyházhoz tartozást, vagy inkább az emberek szolgálatára való közösségnek,, miközben a két szemlélet szintézisére lenne szükség.
A világban élő keresztényeknek a Szentlélek indítása szerint kellene élniük. Keresztény mivoltukat, értékrendjüket az embereknek életük egész vonatkozásában kellene értelmezniük: egyéni, családi, hivatásbeli, társadalmi, politikai életük színterein.

Európa hitvesztésére II. János Pál pápa így hívja fel a figyelmet: ,,Az európai kultúra a ,,csöndes aposztázia benyomását kelti, amellyel az önelégült ember úgy él, mintha Isten nem létezne. E horizonton öltenek testet azok a legutóbbi időkben is történt kísérletek, amelyek az európai kultúrát a saját történeti fejlődését és egyetemes elterjedését meghatározó keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni. (Ecclisa Europa 9.).

Magyarnak lenni

Magyar lenni annyit tesz, mint hazafinak lenni – hangsúlyozta dr. Veres András. ,,Gyáva népnek nincs hazája” – idézte gróf Széchenyi Istvánt.
A magyarság és haza fogalmának összefonódását, számos megnyilvánulását irodalmi idézetekkel illusztrálva, szólt ezekről a kapcsolatokról. Hogy a ,,magyar létezés szoros kapcsolatban van a haza valóságával.”
A haza egy érzés, amely mindannyiunk lelke mélyén él. A haza a szülőföld, de még annál is több: a szülőföld az élő emberrel együtt, az el nem múló élményekkel együtt válik szülőhazává.
A haza saját kultúrát ad, a haza kifejezésre jut a nyelvben.
De a haza nem csak nyelv, kultúra, szülőföld, érzés, hanem lelkiség is: a haza fogalma mélyen benne gyökerezik lelkünkben, összefüggésben áll – többek között – a hittel és a transzcendenshez való viszonnyal.

A hit és a haza kapcsolatáról szólva a püspök emlékeztetett: a hívő ember egyszerre két haza polgára; az otthonosság és a hazátlanság feszültsége a keresztény hit alapvető sajátossága, hiszen nem rendezkedhetünk be e világban véglegesen, de mégis szükségét érezzük egy földi hazának is.

A haza a Szentírásban is számos helyen megjelenik: Ábrahám történetében (Ter 12,1) , az Egyiptomból való exodusban, Jézus elhívásában (Mk 10,29), vagy éppen Isten országának meghirdetésében (Mt 13,44). A Zsidókhoz írt levélben Pál apostol a múlt nagy hívőit, akik előképeink a földön, vándoroknak és idegenek tartja, akik jobb, égi hazát keresnek 8Zsid. 11,13) – csak néhány szentírásbeli példa a haza összetett fogalmának megjelenítésére.

Az elődásban dr. Veres András hangsúlyozta a hívő ember felelősségét a hazáért.
A hívő embernek, mint egyénnek, a társadalom egyik tagjának felelőssége van a hazája iránt: a szabadság mértékének, a saját élethelyzetének megfelelően, világos értékhierarchiával rendelkezve kell vállalnia a felelősséget és a küzdelmet. A keresztény ember sem menekülhet a társadalmi felelősség elől.
Az egyén felelőssége a hazáért feltételezi a haza felelősségét az egyén iránt: a haza megvédi tagját a jogtalanságoktól, védelmet ad. Ezért is súlyos a 2004. december 4-i népszavazás – mutatott rá az előadó, aki azt a kérdést is feltette, hogy ,,Az európai Unió miféle közösség?  Milyen értékrend szerint hozza törvényeit?”
Válaszában kifejtette: ,,csak az összefogás, a tisztelet és a szolidaritás az egyetlen út”, ,,vissza kell adni Európa népeinek az önazonosságukat.”
Az egyház bebizonyította, hogy képes egységbe fogni a népeket. Mozgató ereje az evangéliumi szeretet.
Az Európai unió megálmodója Robert Schuman szerint: ,,El kell ismernünk az Egyház hatalmas tekintélyét, amelyet igen sok állampolgár önként elfogad, és tanításának magas fokú értékét, amelyre mindmáig egyetlen gondolatrendszer sem tudott szert tenni.” ,,Az egyesüt Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz!” – figyelmeztetett a püspök a jól ismert idézettel.

Dr. Veres András előadása befejezéseképpen kijelentette: ,,Összefogásra van szükség!" Jézus óvta övéit a széthúzástól, mert az meghasonláshoz vezet. ,,Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat tovább fenn… (Mk: 3,24-26.)”.

Az összefogás szándéka és vágya nem ismeretlen a magyar lélek számára, mint ahogyan számos irodalmi alkotásban ez megjelenik. Példa erre Ady Endre: Magyar jakobinus dala:

Dunának, Oltnak egy a hangja,
Morajos, halk, halotti hang.
Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.

Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi, elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?

Hasonlóképpen az MKPK 2006-os körleve a nemzet lelki megújulásáért az összefogást sürgette.

Hazafiként és keresztényekként szeretjük hazánkat. XVI. Benedek pápa 2007. március 24-én, a Római Szerződés aláírásának 15. évfordulóján üzente: "Ne legyetek fáradtak és ne veszítsétek el a bátorságotokat! (...) Legyetek aktívak az európai közéletben annak a tudatában, hogy az ma része a nemzeti vitáknak is és tegyétek mindezt figyelemreméltó kulturált formában!"

A már idézett Robert Schuman szerint is az erkölcs és a politizálás összeegyeztethető. Össze kell egyeztetni a megmaradás érdekében, mert: ,,Ezt az országot kard szerezte, de a kereszt tartotta meg!”

(Az írásos beszámolót folyamatosan bővítjük)

***

Dr. Veres András püspök előadásának hangfelvétele:

,,Jöhet idő, hogy emlékezni
Bátrabb dolog lesz, mint tervezni –
Bátrabb új hont a múlt időkben
Fürkészni, mint a jövendőben?"
Illyés Gyula: Haza a magasban című versének e soraival kezdte előadását dr. veres András Sopronban, a Magyar Kultúra Napján, amely előadás folytatása itt hallgatható meg.

 

A Magyar Kultúra Napján dr. Veres András püspök előadását megelőzően a soproni Fidelissima Vegyeskar Arany János karnagy  vezetésével  és Orbán Júlia versmondó adott elő ünnepi műsort. Az eseményen részt vett dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere.

Sopron város Magyar Kultúra Napi ünnepségét január 23-án, délután 3 órakor tartják a Deák téri Kölcsey-szobornál.

sopron.hu