Egymástól tanulva, egymást tanítva - természettudománnyal a közösségért

600., jubileumi összejövetelét tartotta a Kitaibel Asztaltársaság.

A Kitaibel Asztaltársaság 600., jubileumi összejövetelét tartotta a Perkovátz-Ház Daruka termében. Az eseményen Bartha Dénes tartott előadást a Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaság eddigi történetéről, tagjairól, összejöveteleiről.

A jubileumra egy kiadvány is készült. Bartha Dénes és Wallner Ákos összeállításában a Csapody István korábbi feljegyzései, Andrássy Péter kiegészítései, továbbá az Asztaltársaság fennmaradt jegyzőkönyvei alapján a társaság, története, tagjai, összejöveteleinek témái, előadói, vendégei, az Asztaltársaságról megjelent írások jegyzéke jelent meg, Kitaibel Pál portréjával.

Amint azt a jubileumra megjelent kiadványból megtudhatjuk, az Asztaltársaság ötlete dr. Graeser Frigyestől származik, aki Nagyszebenből került Sopronba. Motiváló tényező lehetett nála az egykori Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulatának ülései, valamint az erdélyi szászoknál szokásos önképző összejövetelek. Az ötlet nyomán 1934. június 5-én a Pannónia éttermében dr. Botvay Károly főiskolai tanár, éghajlattan és talajtan tudós, Breuer György bányaigazgató, amatőr ornitológus, dr. Graesar Frigyes gyermekorvos, amatőr lepkekutató, Leitner József evangélikus líceumi tanár, geográfus, dr. Mika Ferenc pénzügyi főtanácsos, amatőr botanikus, Mika József főiskolai adjunktus, kémikus, dr. Proszt János főiskolai tanár, kémikus, dr. Varga Lajos honvéd főreáliskolai tanár, limnológus megbeszélést tartott. Elhatározták, hogy a természettudományok ápolására asztaltársaságba tömörülnek. Így 1934. október 2-án újból összejöttek a Pannónia különtermében, ahol Proszt János az atomisztika fejlődéséről és a nehéz vízről tartott előadást. Ezen az előadáson a már említetteken kívül jelen volt még Bencze Pál hercegi főerdész, Meller Béla fogorvos, Romwalter Alfréd főiskolai tanár, kémikus, Vajk Artúr bányatanácsos is. Őket tekinthetjük az Asztaltársaság alapító tagjainak, mint az első előadás hallgatóságát. Ezen, az első összejövetelen megállapodtak abban, hogy az asztaltársaság teljesen önkéntes alapon, választott tisztségviselők nélkül működik, alapszabály, tagdíj nélkül.

A természettudományos témakörök előadására alkalmat adó összejövetelek az egymástól tanulásra, az együttlét közös örömére alapozódtak és máig életképessé tették az Asztaltársaságot, amelynek névadójául Kitaibel Pált választották. A tudós arcképe már az első jegyzőkönyvi kötet címlapja utáni oldalon szerepel, élete, munkássága pedig, gyakran kap helyet az előadások sorában.

Így nem véletlen az sem, hogy az Asztaltársaság aktív résztvevőjeként van jelen az utóbbi évtizedekben a Kitaibelre emlékeztető országos rendezvényeknek.

Andrássy Péter tanár az ülésen bemutatta az Asztaltársaság tevékenységéhez kötödő kiadványokat. Többek között azt is elmondta, hogy Asztaltársasági tagoknak köszönhetően jelenhetett meg a Kitaibel Pál és Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai Tanulmányi Verseny címmel az a könyv, amely rengeteg diák felkészülését segíti.

A Soproni Városszépítő Egyesületben és a Soproni Erdőkért Környezetkultúra Egyesületben is tevékenykedő Asztaltársasági tagok hozták létre a Károlymagaslati-kilátóban berendezett kiállítószobákat, ahol sok ezer látogatót vonzó tudósok munkásságáról található értékes anyag. Így Kitaibel Pál és Gombocz Endre mellett, Kárpáti Zoltán, Roth Gyula és Csapody István életéről és munkásságáról.

Az eseményen részt vett dr. Fodor Tamás polgármester is.  Városvezető elismeréssel szólt arról a szellemi örökségről, amelyet a Kitaibel Asztaltársaság megteremtett és továbbörökít, ami egy polgári értékeket fontosnak tartó közösség életében civil szerveződésként és gyümölcsöző emberi kapcsolatokként is fontos. Az Asztaltársaság működése megtermékenyító hatással bír a helyi közösségi életre, a soproni szellemiségre – hangsúlyozta dr. Fodor Tamás.

A jubileumi eseményen jelen volt Sarkady Sándor költő, író, Sopron 2011. évi Díszpolgára, aki Sopron Himnusza című versét szavalta el.

BTÉ