
Sopronyi-Thurner Mihály előtt tisztelegtek
Ma elkezdődtek a hűség napi megemlékezések és ünnepségek. A hagyományokat követve tisztelegtek Sopronyi-Thurner Mihály egykori polgármester sírjánál Sopron város vezetői, a városi közgyűjtemények, kulturális intézmények képviselői.
A Szent Mihály temetőben Sopronyi-Thurner Mihály sírjánál dr. Fodor Tamás polgármester és az idei díszpolgár, Légrádi Imre részvételével tartottak főhajtást.
Emlékező gondolatokat mondott Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója.
„Áldom az Istent, hogy engem tett meg a lezajlott nehéz időben Sopron nagyszerű népének vezetőjéül. Áldom az Istent, hogy nekem is megadta a közkatona erényét, hogy csak a diadalra gondolhattam és nem azokra a veszedelmekre, amelyekben forogtunk. A város polgársága fényes tanúbizonyságot tett arról, hogy a városért minden áldozatra, sőt lemondásra is kész. Én is büszkén merem állítani, hogy Sopronért mindenemet kockáztattam és ebben az ünnepi órában ígérem, hogy szívesen kockáztatom mindenemet Sopronért a jövőben is.” Pár héttel a nagy jelentőségű népszavazást követően, 1922. január 4-én, Sopron város polgárságához intézett beszédében dr. Sopronyi-Thurner Mihály, akkor még dr. Thurner Mihály, e szavakkal érzékeltette elkötelezettségét városa, hazája iránt. Thurner, aki 1878. december 12-én, Márcon (Márcfalván) született, alsó- és középfokú iskoláit Sopronban, Győrben, jogi tanulmányait Kecskeméten, Budapesten, Kolozsvárott végezte, iskoláztatásának köszönhetően kétnyelvű volt, magyarul állítólag Győrben tanult meg. A jogi doktorátus és rövid székesfehérvári pénzügyigazgatási szolgálatot követően 1908-tól szeretett városában Sopronban, ugyancsak a Pénzügyigazgatáson dolgozott, 1912-ben annak vezetője lett. Ugyanebben az évben a törvényhatósági bizottság tagjává választották. A világháború utolsó esztendejében, 1918. augusztus 1-jén, az országgyűlési képviselősége miatt lemondó dr. Töpler Károly polgármester utódává választották. A város első emberének nehéz, felelősségteljes tisztét töltötte – közben elszenvedve a tanácskormány alatti üldöztetést, félretettséget is – oly nehéz, embert próbáló időszakokban, mint a forradalmak kora, a nyugat-magyarországi politikai válság időszaka, különösen a soproni népszavazás esztendeje. Thurner Mihály 1921-ben, a sorsdöntő időben, fáradhatatlan bátorsággal folytatta agitácionális működését, kiemelkedő szerepet játszott a közvélemény megnyerésében, a népszavazás megszervezésében, lebonyolításában. Két évtize múlva, immáron politikai harcoktól kísérve, 1941 májusában mondott le hivataláról, amelyet mindig 1918. évi esküjében elhangzottak alapján viselt. Jól ismert szavai: „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenki vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani. A felekezeti elfogultságot és politikai pártoskodást szóhoz jutni nem engedem. Hogy Lackner Kristóf örökségére méltó lehessek, a városházát szent helynek tekintem, melyen más politikát nem fogok csinálni, mint város politikáját, vagyis a város érdekeinek hűséges, előrelátó szolgálatát.” A nagyformátumú várospolitikust kortársai az 1941. július 31-i díszközgyűlésen érdemeinek elismeréséül díszpolgárrá választották, Papp Kálmán városplébános méltató, búcsúztatásában kiemelte: „Egyénisége, pénzügyi képességei, széleskörű műveltsége, gondviselésszerű adományok voltak városunk számára…”. Thurner Mihály közel negyedszázados polgármestersége a piacterületeit elvesztett, természetes gazdasági kapcsolataitól elvágott, elszegényedésre ítélt város felélesztését, talpraállítását, új városkoncepció megjelenését hozta, amelynek olyan súlypontjai voltak, mint az idegenforgalom, turizmus, iskolavárosi szerepkör, a könnyűipar betelepítése. Mindezt a korabeli Magyarországon példátlan kulturális mecenatura övezte. Az utódok mégis méltatlanul bántak a nagyformátumú politikussal. A világháború után méltatlan vádak kereszttűzébe került, augusztusban díszpolgárságától megfosztották, októberben letartóztaták, novemberben az Igazoló Bizottság állásvesztésre ítélte, és bár a Népbíróság e hónap végén a vádak alól felmentette, ezt követően azt is meg kellett érnie, hogy a Városházáról is kitiltották. 1952. április 7-én, szívbénulásban halt meg, 73 évesen. Hivatali utódai, Sopron Megyei Jogú Város vezetői 1998-ban poszthumusz díszpolgársággal rehabilitálták, városvezetői munkásságának bemutatása a történetkutatás további feladata. Születésnapján tisztelettel, kegyelettel emlékezzünk a modern Sopront megálmodó és annak alapjait megteremtő nagy formátumú várospolitikusról.
|
Az előző években díszpolgári címmel kitüntetettek közül is többen jelen voltak a megemlékezésen.
Ezt követően helyezteék el a megemlékezés és tisztelet virágait Sopronyi-Thurner Mihály sírján.
A Fő téri Thurner-szobor és a teljes szépségében helyreállított Hűségkapu megkoszorúzásánál a népszavazásban résztvett települések polgármesterei is elhelyezték az emlékezés koszorúit. Sopron város nevében dr. Fodor Tamás polgármester, Abdai Géza, dr. Simon István alpolgármesterekkel együtt tisztelgett a népszavazás legendás polgármestere szobránál.
Az ünnepi megemlékezés december 14-én folytatódik Sopronban.
A városi kitüntetések átadására délelőtt a Liszt-központban kerül sor, ahol Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője mond ünnepi köszöntőt, majd Légrádi Imre, Sopron város 2012. évi díszpolgári nyugalmazott fizika-matematika szakos tanár mond beszédet.
A programot ,,Ég és föld között” címmel táncelőadás színesíti a Pewtrőfi Színház táncművészeivel.
Délután 5-kor lesz a látványos Tűztorony-avató, ahol dr. Fodor Tamás polgármester mond köszöntőt, az ünnepség szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
BTÉ