Összefogással: a méltóbb emléket szolgálja a hősi temető felújítása
A Honvédelmi Minisztérium, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség és Sopron Megyei Jogú Város összefogásában újítják fel a soproni katonai temető kerítésének teljes hosszát a németországi vadász zászlóalj katonái.
A soproni katonai temető karbantartási munkálatait végzik április 15-26. között a 292. vadász zászlóalj katonái a németországi Donaueschingen-ből, Roland Beer főtörzsőrmester vezetésével.
A soproni temetőben 660, a 2. Világháborúban elesett, német katona nyughelye található.
Ez évben - első ütemben április 15-26. között, majd a második ütemben április 29-május 09. között - a Honvédelmi Minisztérium, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség és Sopron Megyei Jogú Város összefogásában újítják fel a temető kerítésének teljes hosszát.
Az első munka szakasz lezárását követően méltó ünnepi külsőségek között emlékeznek majd a munkában résztvevők - és minden érdeklődő - a háború áldozataira és a temetőben nyugvó katonákra.
Dr. Simon István alpolgármester a városházán fogadta a katonákat
A munka megkezdésekor a soproni városházán dr. Simon István alpolgármester köszöntötte a város nevében a németországi katonákat.
Dr. Simon István hangsúlyozta: a soproni temető, több, mint katonatemető: mert hősi temető. Olyan hősök nyughelye, akik teljesítették szolgálatukat, de a sors akaratából meghaltak: A hősök emlékét őrizzük, ami arra is figyelmeztet, hogy ne legyen többé háború.
A jövőre azt kívánta dr. Simon István, hogy Európában és a világban ne katonahősök legyenek, hanem a sport hősei, a tudomány hősei, a művészet hősei legyenek azok, akik példát mutatnak az utókornak. Dr. Simon István megköszönte, hogy zászlóalj katonái eljöttek Sopronba és munkájukkal segítik, hogy méltóbb módon őrizhessük hőseink emlékét.
A német katonai egységről
A 2013. április 15-26- közötti időszakban munkát végző német katonai egységről Kovács Imre, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottja tájékoztatása szerint megtudtuk:
A 292. vadász zászlóalj a német-francia dandár része. A német-francia dandárt 1958-ban hozták létre SIGMARINGEN helyőrségben. A jelenlegi állomáshely – DONAUESCHINGEN – 1993 óta ad otthont az egységnek.
A vadász zászlóalj katonái kiképzésének fő eleme a helységharcokban való eredményes védelmi és támadó tevékenységre való felkészülés. A zászóalj kiképzésének fontos eleme az erdős-hegyes terepen folytatott harcmegvívásra való felkészítés. A kiképzésük magába foglalja a polgári létesítmények, ipari övezetek védelmének önálló biztosítását, illetve más erőkkel közösen az azokban való koordinált együttműködést. Alkalmazási feladataik között szerepel az ENSZ erőivel való összehangolt fellépés is a válságövezetekben.
A zászlóalj rendszeresített eszköze a FUCHS páncélozott szállítójármű, amely terepjáró képessége és megbízható páncélozottsága mellett biztosítja a várható feladatok jellege által megkívánt mozgékonyságot.
Donaueschingen – város a Duna forrásánál
Ott, ahol a dunai utazás rendszerint kezdetét veszi, ott található DONAUESCHINGEN, az üdülőváros, az élő kapocs a múlt és a jövő között. Egyrészt gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező fejedelmi székhely, másrészt a jövő érdekében dolgozók aktívitásának élettere. Ezeknek a kézzelfogható bizonyítékai – többek között – a kastélyparkban található Duna-forrás, a Donaueschingen-i Zenei Napok, illetve a Joachim zu Fürstenberg emléknapok alkalmával rendezett lovas sportesemények.
A kormányzósági város télen és nyáron egyaránt sok szabadidős és sportolási aktivitáshoz biztosít lehetőséget a sífutópályák hállózatával, a műjégpályával, valamint a 18- és 19 - lyukú golfpályával és - a vizes sportokhoz is alkalmas -campingjével.
A sportolni vágyók szívesen használják a Duna forrásvidékén található kerékpárutakat hálózatát, de különösen az innen induló Dunai kerékpáros túrista utat. A történelmet és a hagyományokat is “nagy betűvel” írják DONAUESCHINGEN-ben. Ugyan sokat vitatják, de tény, hogy itt készűl még ma is a világ egyik legjobb söre! A fejedelmi sörfőzdében.
DONAUESCHINGEN-ben, a dél-német térség többi településéhez hasonlóan, a római kultúra és az alemán települések maradványai is nyomon követhetők.
A kelták, sőt a kőkorszak emberének életére és tevékenységére utaló tárgyi emlékek is vannak a városban. A település alapításáról egy,1100-ban keltezett királyi oklevél tesz említést. A város történetének fontos állomása1723, amikor Josef Wilhelm Ernst zu Fürstenberg fejedelem, a fejedelmi rezidenciáját STÜHLINGEN-ből DONAUESCHINGEN-be helyezte át.
Ezzel DONAUESCHINGEN a Fürstenbergi fejedelemség „fővárosa“ lett. Hivatalosan a település, csak 1810-ben kapott városi rangot. A város lakossága ma, mintegy 20.000 főre tehető és egyben járási székhely is.
A város a Baar magas platóján, a Feketeerdő déli nyúlványának keleti része és a Schwäbisch Alb nyugati része között, a Brigach völgyében található. Itt folyik össze a Brigach a Berg-el, ami valójában a Duna folyam kezdetének számít. A „Duna-forrás“ egy kultikus karszt forrás a kastély parkban.
sopron.hu