Látványos hagyományőrző lovasíjász bemutató

Honfoglalás kori harci és lovasíjász bemutatónak lesz a helyszíne idén is, augusztus 20-án a soproni Amfiteátrum.

„Csak az a nemzet él, amelyik őrzi hagyományait…” - a Széchenyi Istvántól származó jelmondat fémjelzi a Scarbantia Társaság és a Kurszán Kende Lovas Egyesület a hagyományőrző lovasíjász bemutatóját.

 A korábbi sikeres soproni, amfiteátrumi (Sopron, Bécsi domb), augusztus 20-i hagyományőrző rendezvényeihez hasonlóan a Scarbantia Társaság és a Kurszán Kende Lovas Egyesület közös rendezvénye 2013. augusztus 20-án, délután 16 órakor kezdődik. A hagyományőrző lovasíjász bemutató, amely a tavaly több, mint 1000 látogatót vonzott, természetesen ingyenes, belépődíj mentes.

 

 

 

A Kurszán Kende Lovas Egyesület a harkai Kurszán Kende Lovastanyán tartja edzéseit, készül fel a bemutatókra

Czanik Csaba Árpád a Kurszán Kende Lovastanya alapítója és vezetője. Lovas- és lovasíjász tudása mellett mélyen átlátja a magyarság és hagyományőrzés jelentőségét és igyekszik mindezt tovább adni, megismertetni a Lovastanya vendégeivel és a lovas íjász bemutatók látogatóival is.

„Mindig úgy gondoltam, és ez számomra fontos dolog volt, hogy csak a tettek számítanak. Ugyan lehet beszélni a szépről, a jóról, egy lehetséges jövőről, de mindig az számít, hogy abból mi valósul meg. Mi az, ami valójában munka, és mi az amitől valójában növekedünk” véli Czanik Csaba Árpád.

A Kurszán Kende Lovastanyán lovasíjász oktatásra is van lehetőség.

A Lovastanyán és a lovasíjász harci bemutatók alkalmával a látogató az ázsiai származású különleges lófajtával, az ahaltekével találkozhat.

„Az ahalteke története hozzávetőlegesen 3000-3500 évvel ezelőtt kezdődik. Egyes leírások a legújabb belső ázsiai kutatások alapján a szkíták lovával azonosítják. A korai szkíta lóábrázolásokon ennek azonosságát látni lehet. Valójában az a ló, amiből az ahalteke ki lett tenyésztve már a történelem múltjában elveszett, de a hosszú évezredeken át tartó tenyésztésben megszületett, a mennyei vért izzadó ló, melynek megszerzésért a kínai császárok több sikertelen hadjáratot is indítottak....És, hogy hogy kerül a ló ide, a Kárpát medencébe? Dr. prof. Raskó István kutatásai alapján a honfoglalók lova egyértelműen tiszta vérű ahalteke, vagy 50-70%-os ahalteke félvér.” (részlet: www.ahalteke-harka.hu)

- Bemutatónknál arra törekszünk, hogy a harc életszerűsége átragadjon a nézőre és a nézőben az adrenalin megmozduljon. Részévé váljon egy hadjáratnak, egy erőnek, egy harcnak. Az eddigi bemutatóink alapján ezek láthatóan működnek. Nem csak a visszajelzésekre lehet hivatkozni, hanem a nézők szemére és tekintetére is. S ez a tekintet és ez a tűz, ami ilyenkor fellobban mutatja, hogy ez az őserő még él és élni is fog. Lovainkat a gyorsaság jellemzi. Hisz úgy gondoljuk a csatában a leggyorsabb lovak mentek elől. A szuper lassú lovak, szuper gyönyörű vágtájukkal nem tudják átadni a tüzet, de bemutatnak egy cirkuszi mutatványt. Így a régi idők harcában a csata végére értek csak a csatatérre. S ott nem cirkusz volt. Az élet és halál járt körtáncot. S a leggyorsabbak, a legbátrabbak jártak elől. Lovaink képesek a parázsban táncolni. (Reméljük más harcosok lovai is!) De mindezek ellenére, ha úgy akarjuk a 3 éves gyermek is biztonsággal ülhet a hátán. Egy-egy bemutató alkalmával nem a taps, ami mélyen elér a harcoshoz. Az a cirkusz része, de mindennél többet ér, amikor egy hétéves kislány azt mondja, ezt látni élete legboldogabb napja. Így születik a hagyomány és így él tovább- mondta el Czanik Csaba, a Kurszán Kende Lovas Egyesület elnöke.

BTÉ