Kercaszomor a legbátrabb falu - Sopron a nagy példakép
Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet adományozta az Országgyűlés a Vas megyei Kercaszomor községnek, az erről szóló hivatalos dokumentumot a hét végén Lezsák Sándor, a parlament alelnöke adta át ünnepélyes keretek között a 260 lakosú őrségi településen.
Húsz esztendőnek kellett eltelnie, hogy a címet megkaphassák
A szomoróci lakosság 1920. augusztus 1-jén, csaknem kilencven évvel ezelőtt a kercai helyőrség katonáival együtt űzte el a megszálló szerb-horvát-szlovén katonákat, így a község átmenetileg ismét a magyaroké lett. A felkelésben részt vevő szomoróci férfiakat a szerb csapatok visszatérése után bebörtönözték, és szabadságukat csak a határmegállapító bizottság döntése után kaphatták vissza, amikor Szomorócot Magyarországhoz csatolták. A bizottság döntését befolyásolhatta a helyi lakosság bátor helytállása is.
Kercaszomoron Lezsák Sándor ünnepi köszöntőjében "vakmerő gyávaságnak" nevezte, hogy közel húsz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, az igazságtételnek ez a része is megvalósuljon. Szavai szerint az elmúlt évtizedekben nehéz volt a köztudatban megerősíteni, sőt még ma sincs jelen igazán önismeretünkben, hogy mi is történt a "Hűség városának" nevezett Sopronban, vagy mi történt 1924-ben a Nógrád megyei Somoskőújfaluban, vagy éppen a "Legbátrabb város" címet kiérdemelt Balassagyarmaton, ahol ugyanúgy fegyvert fogtak az emberek a haza védelmében, a Magyarországhoz való tartozás érdekében, mint 90 éve a bátor szomoróci és kercai lakosok.
"Nagy az adóssága az elmúlt húsz esztendőnek, hogy nem volt képes a történelem tudomány, a helytörténészeknek egyébként meglévő, nagyon pontosan és aprólékosan elvégzett munkája segítségével a köztudatba átvinni és a történelemtankönyvekben szerepeltetni ezeket a történelmi eseményeket" - mondta. Hozzátette: talán napjainkban a Trianon Intézet és a Trianoni Szemle segítségével lesz majd lehetőség arra, hogy a történelemtudomány a maga eszközeivel és lehetőségeivel tárja föl, hogy mi is történt az 1919-21-ben itt, a Kárpát-medencében.
Ünnepség Sopron részvételével
Az ünnepségen átadták a község új zászlaját, amelyen már olvasható a Communitas Fortissima felirat, elhozták ajándékaikat a soproni, és balassagyarmati városvezetők, és a Magyarok Világszövetsége is zászlót adományozott a legbátrabb magyar községnek.
Sopront az ünnepségen Abdai Géza alpolgármester képviselte.
Az ünnepséget megelőzően a helyi református templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, amelyen Balog Zoltán lelkész, a Fidesz országgyűlési képviselője, a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke hirdetett igét. Beszédének középpontjában szintén a bátorság erénye állt, amelyre szavai szerint hétköznapjainkban is szükség van.
Pontosan délben az ünneplők együtt hallgatták, amint a Kossuth rádióban a kercaszomori harang hangja szólt, majd megkoszorúzták az 1919-es határvonalon álló haranglábat, ahol Bebes István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet.
– A diadal után elődeink Sopronban öntették újra településünk harangját, és az is hagyomány nálunk, hogy a történelmi évfordulón a „nagy példakép", Sopron borával koccintunk. Örülünk annak, hogy ,,a legbátrabb falu” címmel abba a történelmi tettben megnyilvánuló, szellemi ,,közösségbe” tartozunk ezután, amelybe a történelmi települések között Sopron, a leghűségesebb város, Balassagyarmat, a legbátrabb város, Szentpéterfa, a hűség faluja is tartozik.
A szocializmus idején nem ünnepelhettünk, de sohasem feledtük az ősök bátor tetteit. Tavaly végre elfogadták indítványunkat, és törvénybe iktatták, hogy Kercaszomor viselheti „A legbátrabb falu" címet. Ennek örömére ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással egybekötött ünnepséget rendeztük, amelyre természetes volt, hogy Sopron vezetését is meghívjuk – mondta Kapornay Sándor, a legbátrabb falu polgármestere.
(MTI, sopron.hu)