Rómer-emlékülés a Xantus János Múzeum jubileumán
,,…A tudósnak belső, s pénzen meg nem szerezhető élvezete, és titkos öröme, hogy ő látatlanul, elismerés nélkül dolgozik, közvetlenül a haza virágzására.” – írja Rómer Flóris.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Xántus János Múzeuma a múzeum dísztermében tartotta az alapító tiszteletére rendezett Rómer-emlékülését a 150 éves Xántus János Múzeumban.
Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés alelnöke a fenntartó, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nevében mondott köszöntőt. Az emlékülésen Csóka Gáspár OSB: Rómer Flóris Ferenc (1815-1889) bencés szerzetes, Szőnyi Eszter: Rómer régészeti tevékenysége, Grászli Bernadett: Rómer és Stornó, Nagy Péter-Szabó Béla: Rómer, a Bakony felfedezője előadások hangzottak el. Az esemény ünnepélyességét a Con Anima Trio koncertje emelte.
Firtl Mátyás a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés nevében elmondta: Az elmúlt években több megyei fenntartású közgyűjtemény büszkélkedhetett azzal, hogy több mint száz éves múltra tekint vissza az intézmény története. Elődeink szellemiségét és nagyszerűségét dicséri, hogy a vidéki múzeumok sorában elsőként Győrben, éppen 150 évvel ezelőtt alakult meg a mai múzeum jogelődje. Ezt követte 141 évvel ezelőtt a soproni múzeum alapítása, majd pedig 127 évvel ezelőtt a Hansági Múzeumé. De ebben a sorban a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárt is meg kell említeni, hiszen 1998-ban ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját.
- S van még egy nagyon fontos momentum a közgyűjtemények történetében, amelyet ez alkalommal fel kell említeni. Hiszen ebben a megyében igazán büszkeségre adhat okot az a tény, hogy 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár) alapítója, gróf Széchényi Ferenc, megyénk szülötte. Elgondolkodhatunk rajta, hogy a tudománynak és a kultúrának milyen gazdag tárháza volt birtokunkban a 19. században, ha nemcsak a megyei intézmények, de az országos gyűjtemények létrehozásához is alapot adhattak, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett - fogalmazott a megyei közgyűlés alelnöke.
,,Nekem több és szentebb a közügy" - írja egy művében Rómer Flóris (1815-1889), a bencés szerzetes, a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója. Később így fogalmaz: ,,mindenben hazám és egyházunk java, fénye és dicsősége lebeg szemeim előtt"
És nem csak leírja ezeket a tudós, de geológiai, botanikai, régészeti, építésztörténeti, földrajztudományi, művészettörténeti, iparművészeti, helytörténeti tevékenységével, élete egész példamutatásával mindvégig szolgálta is a KÖZügyet. ,,Nekem több és szentebb a közügy".
Az ország legkorábbi, 150 évvel ezelőtti alapítású vidéki múzeumának, azaz KÖZgyűjteményének létrejöttében ez az alapgondolat egyértelműen nyilvánvalóvá vált. Az alapító nevéhez - akit ma itt az előadások megidéznek - elválaszthatatlanul kapcsolódik a KÖZkinccsé tétel küldetése - fogalmazott Firtl Mátyás.
A ma múzeumának nélkülözhetetlen az az alap, amelyet a 150 évvel ezelőtti alapító tett le, de az is, amit azt követően minden, a múzeum ügyéhez, ezen a helyen szolgáló honfitársunk hozzátett.
Így: Rómer "múzeumőr" tanár-utódai, Győr városa és a megye, a települések adományai, a bencés gyűjteménykezelők és -gyarapítók, Méry Etel a kézműves céhek emlékanyagának megmentője, Börzsönyi Arnold a gyűjtemény publikálója, Szőke Béla az újraszervező, múzeumunk névadója Xántus János (1825-1894) természetkutató, utazó, etnográfus, és hosszasan lehetne sorolni a neveket, a családokat, hagyatékok adományozóit, intézményeket és magánszemélyeket. Mindazokat, akik a KÖZ ügyének, azaz közügynek érezték a múzeum létét, gyarapítását, fennmaradását - mondta köszöntőjében Firtl Mátyás az emlékülést megelőzően.
***
Rómer Flóris régész, művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1839-től a győri gimnáziumban a magyar és latin nyelv, utóbb a természetrajz tanára. 1842-től a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékek természettudományos képzését vezette. 1859. május 26-án a győri bencés gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította a cs. és kir. középponti műemlék bizottmány, s őt kinevezte a múzeum őrének. Ezzel létrejött Magyarország első vidéki múzeuma, amely rendeltetése szerint gyűjti, feldolgozza és bemutatja Győr és környékének történelmi értékeit. XX. századi múzeumőr utóda, Lovas Elemér a győri bencés gyűjteményt róla nevezte el. Napjainkban Győrött utca és múzeumi kiállító hely őrzi nevét.1990. június 2-án a Xántus János Múzeum előtti téren felállították Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány szobrának bronz másolatát.
(sopron.hu)