Kétszáz éves a felsőfokú erdészképzés
Magyarok és szlovákok ünnepséget rendeztek a magyar felsőfokú erdészképzés 200. évfordulója alkalmából Selmecbányán.
A mai soproni egyetem jogelődjének, a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiának otthont adó városban mintegy hétszáz magyar és szlovák szakember ünnepelt: kétszáz éves a magyar felsőfokú erdészképzés.
A szlovák parlament alelnöke, Miroslav Ciz mellett több államtitkár és országgyűlési képviselő is jelen volt a két ország részéről. Selmecbánya polgármestere, Pavol Balzanka a világ első, 1762-ben alapított bányászati főiskolájáról szólt, a testvérváros Sopron első embere, Fodor Tamás az európai szellemiség összekötő erejéről fejtette ki gondolatait.
Prof. dr. Faragó Sándor, az NYME rektora az akadémiát létrehozó bölcs uralkodói döntést méltatta. ˝A magyar erdészek a mai napig otthon érzik magukat a városban˝ – tette hozzá.
Ezután Kiss László, a rendezvényt szervező Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a selmeci gyökerek az egész magyar erdészszakmának közösségteremtő erőt jelentenek.
Pethő József, az OEE elnöke magyar, szlovák és német nyelvű emléktáblát leplezett le a Szentháromság téren álló Zsembery-ház falán. Ebben az épületben kezdődött meg 1809-ben – egészen 1867-ig németül – a magyar erdészeti felsőoktatás.
Tisztelgés az elődöknek: Selmecbányán a Zsembery-ház falánál Faragó Sándor rektor és Fodor Tamás polgármester is főt hajtott az emléktáblánál.
Az ünnepségsorozaton az egyik legrangosabb szakmai kitüntetést, a Bedő Albert-emlékérmet a győri Balsay Endre erdőmérnök is átvehette.
Hanyvári Zsolt gépészmérnök-tanár a soproni szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetője példamutató oktató-nevelő munkájáért kapott elismerő oklevelet.
2009. július 11. / Régió