|

Fertőszéplak

A település a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványainak találkozásánál épült. A falutól keletre a Kisalföld feltöltött síksága, nyugat felé az Alpok-alja, északra a Fertő lapálya terül el. Területe 21,78km2, lakóinak száma 1248 fő. A falut a Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Széplak ősidők óta lakott hely, erre utal a római kori emlék, a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) egy 1250 körüli oklevél tanúsága szerint az Osl család birtoka. A XV. századtóban a falu több birtokos tulajdona, így pl. Zsigmond királyé is. A falu később az Enyingi Török családé, majd a Nádasdyaké, később Esterházy Pálé lett. 1882-ben Széchenyi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így vált Széplak a Széchenyi nemzetség lakhelyévé közel egy évszázadon át.

Ez a nemzetség Széchenyi Ferenc révén összeforrt a magyar történelemmel, kultúrközponttá alakították, neves politikusok, zenészek, stb. gyakran jártak Fertőszéplakon, amely a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt. Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le, két tornya 1735-ben készült el, amelyben összesen hat harang volt. A homlokzat közepén az ajtó felett a Széchenyi címer és Szent József, keresztelő Szent János és Immaculata szobor áll. A kálváriához díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel, középen magas emelvényen Piéta, mögötte feszület, Mária Magdolna és szent János alakja látható. A templommal szemben áll a volt Széchenyi kastély két egymással merőleges szárnya. A kastélyban született Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza, valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá. A jobbágyok a XII–XIV. században gabonatermesztéssel, állattenyésztéssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de jelentős volt a halászat is. A településen 1880-ban téglagyár létesült, amelyet 1948-ban államosítottak. A gyár 100-250 embernek adott munkalehetőséget. A téglagyár ma is működik.

Az I. és II. világháborúban elesettek emlékhelye a Hősök ligetében látható. A faluban 1950-ben elkészült a művelődési ház mozival.1960-ban épült a községháza, – amelyben ma óvoda működik –, orvosi rendelő, a temetői ravatalozó és új tűzoltószertár. A falu iskolája 1854-ben épült egy tanteremmel, amelyet 1963-ban bővítettek új épületszárnnyal. 1964-ben a település minden lakóházában kigyulladt a villany. 1967-ben postahivatalt és sportpályát építettek. A falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyat, lakóinak életmódját a Falumúzeum mutatja be. Az Öreg utca megmaradt öt házát alakította át a Soproni Múzeum 1982-ben múzeumi célokra. A fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke. Fertőszéplak az 1970-es évektől Fertőd társközsége volt, önállóságát 1990-ben nyerte vissza.A település területe 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. Az északra eső terület szikes rétjein védett növények és állatok élnek. A településen az alapközmű ellátottság (víz, villany, csatorna, gáz) közel teljes mértékű. Fertőszéplak legjelentősebb gazdasági alapjául a VELUX tetőtér ablakot gyártó kft. szolgál. Jelentős még a téglagyár, a Polima Papírgyártó Kft., az OIL benzinkút, Poligaszt Kft., mezőgazdasági szövetkezet és könyvelő iroda. Fertőszéplakon napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. Az óvodában 30 fős a gyermeklétszám, a Széchenyi Ferencről elnevezett általános iskolába 148 tanuló jár.

Nevezetességek:

• Mindenszentek temploma
• Széchenyi kastély
• Falumúzeum (Nagy Lajos utca 31–39.)
• Vasúti lámpamúzeum (magánmúzeum)

Rendezvények:

• Búcsú
• Vásár

www.fertoszeplak.hu